BH 2009.2.36 Eshetőleges szándékkal és nem gondatlanságból elkövetett emberölést valósít meg az a terhelt, aki - önhibájából eredő ittas állapotban - a sértettel kialakult kölcsönös dulakodás során, a vele szemben álló sértettet 10 cm pengehosszúságú késsel közepes-nagy erővel megszúrja és a bordaporcok, valamint a szív átmetszése perceken belül a sértett halálát eredményezi [Btk. 13. §, 14. §, 25. §, 166. § (1) és (4) bek.].

Az első fokon eljárt megyei bíróság a 2006. április 21. napján kihirdetett ítéletével a fiatalkorú I. r. terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében és súlyos testi sértés bűntettének a kísérletében. Ezért őt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap fiatalkorúak börtönére ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő:

Az I. r. terhelt 17 éves, gimnázium 3. osztályos tanulója. Szüleivel és fiatalabb fiútestvérével együtt, rendezett családi körülmények között él. Nem agresszív, magatartásával kapcsolatban sem az iskolában, sem a családjában korábban probléma nem merült fel. Alkoholt ritkán és kis mértékben a családi ünnepek alkalmából fogyasztott.

2005. július végén I. r. terhelt és öccse - a III. r. terhelt - D. üdülőövezetében, a Sz. tónál tartózkodott, mert ott van a családnak üdülője. Július 27-én 22 óra után - megelőző italozás után és kezükben egy-egy sörösüveggel - az I. r. és III. r. terhelt K. T. barátjukkal együtt a tó partján sétáltak. Az I. r. terhelt nadrágzsebében egy 10 cm pengehosszúságú pillangókés és egy rugós kés volt. Ugyanebben az időben csónakázott a tavon a II. r. terhelt, B. G. sértett és P. F. társaságában.

A két társaság között szóváltás alakult ki, ezért a csónakban ülők kikötöttek a parton. A szóváltás beszélgetéssé szelídült, majd a két társaság békésen elvált, még kezet is fogtak.

Az I. r. terhelt a csónakkal távolodó társaság után mégis trágár szavakat kiabált és üres sörösüvegeket dobált. Az üvegek nem találták el a csónakot, de a benne ülőkben a terhelt magatartása felháborodást váltott ki, ezért közösen úgy döntöttek, hogy visszamennek a partra és elszámolnak az I. r. terhelt viselkedése miatt.

Az I. r. terhelt látta, hogy a csónakkal visszafordulnak és kikötnek, mégsem ment haza. A rugós kést odaadta K. T.-nak azért, hogy védje magát, ha szükség lesz rá. Egyben felszólította öccsét és K. T.-t, hogy fussanak el. Ők el is indultak az üdülőjük irányába, ám amikor K. T. látta, hogy az I. r. terhelt ottmaradt, maga is visszafordult.

A csónak kikötött, a II. r. terhelt és B. G. sértett az I. r. terhelt és K. T. után futott. Amint beérték őket, nyomban tettlegességre került sor. Az I. r. terhelt a sértettel dulakodott, a II. r. terhelt pedig a mellette lévő K. T.-t lökdöste.

A dulakodás során az I. r. terhelt a földre került és kiesett a zsebéből a pillangókés. Nyomban felkapta, a bal kezébe fogta (mert balkezes), felállt, és a vele szemben álló sértett mellkasába szúrta közepes vagy azt meghaladó erővel. A szúrás a szívén érte a sértettet, aki pár másodperc után hassal a földre esett.

A szúrást követően az I. r. terhelt el akart szaladni, de a II. r. terhelt hátulról elkapta a pólóját, ami el is szakadt. Az I. r. terhelt a menekülése érdekében a kezében tartott pillangókéssel kissé hátrafordulva hátracsapott a II. r. terheltre, akinek a bal karján 8 napon belül gyógyuló, 2,5 cm hosszúságú, szúrt-metszett sérülést okozott. Ekkor a II. r. terhelt elengedte az I. r. terheltet, aki - K. T. és a III. r. terhelt után - az üdülőjükbe futott.

A 19 éves sértett az V. és a VI. bordaporcokat átmetsző, a szívburok mindkét lemezén áthatoló, a jobb szívkamra elülső falán okozott folytonosság-megszakítás következtében kialakult következményes mellűri elvérzés miatt 5-10 percen belül elháríthatatlanul meghalt. A szúrcsatorna 8-10 cm hosszúságú volt. A szívburok ürege vérrel telt meg, a jobb oldali mellüregben 2000 ml-nyi alvadékos vérömleny alakult ki.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a szúrcsatorna irányából, annak hosszából következtetett a szúrás erejére és arra, hogy a sértett álló testhelyzetben szenvedte el a sérülést. Álló testhelyzetben volt a terhelt is, hiszen a szúrcsatorna enyhén felülről lefelé irányul, enyhén jobbról balra halad és hossza 8-10 cm. Ezt alátámasztja a sértett 190 cm-es és a terhelt 171 cm-es testmagassága.

A jogi indokolás körében kifejtette, hogy az I. r. terhelt ölési szándékkal szúrta meg a sértettet a mellkasán. Halálát nem kívánta, de az ilyen eredménybe belenyugodott.

Jogos védelmi helyzet nem állt fenn, mert a kialakult helyzetet az I. r. terhelt maga idézte elő. Amikor a vízparton, a stégen állva szinte magából kikelve sértő szavakat kiabált a csónakkal már távolodó fiatalok felé, számolt azzal, hogy visszajönnek. Utóbb is lehetősége lett volna, hogy a fiatalok elől a közeli nyaralójukba szaladjon, de ő a közterületen maradt. Kölcsönös dulakodás, lökdösődés alakult ki közte és a sértett között.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt és védője által a büntetés enyhítéséért, illetve a törvényes képviselő által a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztéséért is bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró ítélőtábla a 2006. szeptember 6-án megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. terheltre vonatkozó részében helybenhagyta.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a sértett társaságának tagjai idősebbek és fizikailag erősebbek voltak az I. r. terhelt társaságánál, ugyanakkor az utóbbiak voltak az ittasabbak.

A cselekmények első fázisát követően az I. r. terhelt provokatív magatartása váltotta ki a további eseményeket. Ő ezzel a magatartásával már a jogtalanság talajára lépett, ezért jogos védelmi, vagy vélt jogos védelmi helyzetre nem hivatkozhat. Amikor a sértettet nagy erővel a szívén megszúrta, közömbös volt aziránt, hogy ez a magatartása akár a sértett halálát is eredményezheti. Ezért - egyetértve az elsőfokú bírósággal - az ítélőtábla is eshetőleges ölési szándékot állapított meg.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §-a (1) bekezdése b) pontjának I. fordulata alapján - arra hivatkozással, hogy a terhelt cselekményének törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetés kiszabására került sor. A sértett sérelmére megvalósított cselekmény helyes minősítése ugyanis az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés bűntette helyett a Btk. 166. §-ának (4) bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő és büntetendő gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége.

A védő álláspontja szerint az I. r. terhelt a Btk. 14. §-ának I. fordulata szerinti tudatos gondatlansággal követte el az emberölést. A tudatos gondatlanság alapvetően az érzelmi oldalon tér el az eshetőleges szándéktól. Az I. r. terhelt felismerte magatartásának lehetséges következményeit, de a jelentős kockázatot vállalva abban reménykedett, hogy a súlyos eredmény - a sértett halála - mégsem következik be.

Az emberölés ún. tipikus eszközei, mint pl. a kés, a fejsze a lőfegyver vagy a méreg a 15. számú Irányelv szerint önmagukban nem alapozzák meg a szándékra vonható következtetést. Az elkövetés eszközét az elkövetés egyéb körülményeivel összefüggésben kell értékelni.