BH 1992.4.241 A szerződő fél írástudásának, illetve írásra való képességének vizsgálata a szerződés alaki érvényessége szempontjából [Ptk. 218. § (1)-(2) bek., Pp. 196. § (3) bek.].

A felperes által használt és 2/8-ad rész erejéig tulajdonát képező lakásba az alperes beköltözött, majd a felek megállapodtak abban, hogy a felperes tulajdoni illetőségét az alperes megvásárolja.

A felek együttesen felkeresték dr. Sz. M. ügyvédet, aki a szerződés tervezetét elkészítette. Az okirat egyebek mellett tartalmazta, hogy a felperes 300 000 forint vételár ellenében a teljes tulajdoni illetőségét átruházza az alperesre; annak felére, azaz 1/8-ad illetőségre azonban a felperes fenntartja a holtig tartó haszonélvezet jogát. Az írásba foglalt szerződést az ügyvéd - bár ennek megtörténtét az okirat nem tartalmazza - a feleknek felolvasta, a tartalmát megmagyarázta, majd az okiratot mind az erősen látáscsökkent eladó, mind a vevő aláírta. Ezt követően az alperes tulajdonjogát a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A felek viszonya azonban rövidesen megromlott.

A felperes keresetében a szerződés érvénytelenségének a megállapítását és a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés cselekvőképtelensége, illetőleg vaksága folytán a kötelező alakiságok megsértése miatt semmis.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, a felperes tényállításait tagadta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes "erősen látáscsökkent beteg" ugyan, ez a tény azonban önmagában nem teszi a szerződést semmissé, mert a Pp. 196. §-ának (3) bekezdéséhez kapcsolódó bírói gyakorlat szerint akkor, ha az okirat "megmagyarázásra, illetőleg felolvasásra került, de ennek feltüntetése az okiraton lemaradt, a bizonyítási eljárás feladata ennek tisztázása". A perben kihallgatott tanúk egyezően vallották, hogy a szerződést készítő ügyvéd az okiratot a feleknek felolvasta és megmagyarázta, ezért nem találta alaposnak az alakszerűség megsértése címén előterjesztett kereseti kérelmet sem.

A másodfokú bíróság a közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felek által kötött adásvételi szerződés semmis.