A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20270/2014/4. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.270/2014/4.

A Fővárosi Ítélőtábla Osztrovicsné dr. Lukács Julianna ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Jávor és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Jávor Béla ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (u.o.) II. rendű, III.rendű alperes neve (u.o.) III. rendű, valamint a személyesen eljáró IV.rendű alperes neve (u.o.) IV. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. december 11. napján kelt 69.P.24.642/2011/42. számú ítélete ellen a felperes részéről 45. sorszám alatt, valamint az I-II. rendű alperesek részéről 46. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit a következők szerint részben megváltoztatja:

- a megváltási árat 6.692.000 (Hatmillió-hatszázkilencvenkettőezer) forintra, az I-II. rendű alperesek megváltási ár fizetési kötelezettségét személyenként 3.346.000 (Hárommillió-háromszáznegyvenhatezer) forintra felemeli,

- a felperes többlethasználati díj megfizetése iránti keresetét elutasítja,

- az I-II. rendű alperesek részperköltségfizetési kötelezettségét mellőzi,

- a felperes kereseti illetékfizetési kötelezettségét 852.000 (Nyolcszázötvenkettőezer) forintra felemeli,

- az I-II. rendű alperesek kereseti illetékfizetési kötelezettségét mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg együttesen az I-II. rendű alpereseknek 300.000 (Háromszázezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, továbbá az államnak - felhívásra - 196.200 (Egyszázkilencvenhatezer-kettőszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy - felhívásra - fizessenek meg személyenként 24.600 (Huszonnégyezer-hatszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az államnak.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A ... hrsz.-ú ingatlan eredetileg a felperes és a III. rendű alperes felmenőinek tulajdonában állt. Az ingatlan tulajdonjogát öröklés útján szerezte mg a felperes és a III. rendű alperes. A III. rendű alperes 1/2 tulajdoni hányadát átruházta leányára, a II. rendű alperesre, aki házastársával az ingatlanon műhelyt épített és azt azóta is használják. A felperes édesanyja és a III. rendű alperes 1996. február 14-én hozzájárultak ahhoz, hogy az I. és a II. rendű alperesek autójavító műhelyt építsenek az ingatlanon. Az építésügyi hatóság 1996. június 28-án az építési engedélyt megadta, az építettők a használatbavételi engedélyt 1999. február 24-én kapták meg. A III. rendű alperes, a felperes és az I-II. rendű alperesek között 2001. augusztus 1-jén ráépítéssel szerzett tulajdonjog bejegyzésére irányuló szerződés jött létre, amelyet a felperes édesanyja is aláírt. Megállapodásuk szerint az ingatlan 28/100 része a felperest, 14/100 része a III. rendű alperest, míg személyenként 29/100 része az I-II. rendű alpereseket illeti meg. Az ingatlanügyi hatóság a megállapodásban foglaltaknak megfelelően jegyezte be a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba.

A felperes keresetében az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte akként, hogy tulajdoni hányadát az I-II. rendű alperesek egymás között egyenlő arányban váltsák magukhoz, a megváltási árat a perben beszerzett, ... szakértő által készített vélemény alapján 9.000.000 forintban kérte megállapítani. Előadta, hogy 1969. óta nem lakik az ingatlanban, azt rendeltetésszerűen nem használja, a lakóépület 7 éve üresen áll, a III. rendű alperes nyugdíjas otthonban él, a műhely helyiséget az I-II. rendű alperesek használják. A felperes 2009 decemberétől havi 30.000 forint használati díj megfizetésére is kérte kötelezni az ingatlant kizárólagosan használő I-II. rendű alpereseket.

Az I-III. rendű alperesek úgy nyilatkoztak, hogy a felperes tulajdonát magukhoz váltják. A megváltási árat azonban elsődlegesen a ... által készített igazságügyi szakértői vélemény alapján, másodlagosan a ... által készített szakvéleményben és a ... által készített szakvéleményben meghatározott forgalmi érték középarányában kérték megállapítani. Előadták, hogy az ingatlant a felperes használja, így a többlethasználati díj iránti igénye megalapozatlan. A IV. rendű alperes nem terjesztett elő érdemi ellenkérelmet.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes és az I-II. rendű alperesek tulajdonközösségét a perbeli ingatlanra nézve oly módon szüntette meg, hogy a felperes 28/100 tulajdoni illetőségét az I. és a II. rendű alperesek tulajdonába adta, egymás között egyenlő arányban 5.488.000 forint megváltási ár ellenében. Kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy a felperesnek személyenként fizessenek meg 2.744.000 forintot megváltási ár jogcímén. Megkereste a ...i 2. számú Körzeti Földhivatalt, hogy a megváltási ár kifizetésének igazolása után a felperes 258/100 tulajdoni hányadra vonatkozó tulajdonjogát törölje, és jegyezzen be az I. rendű alperes javára 14/100, a II. rendű alperes javára 14/100 további tulajdoni hányadot. A III. és a IV. rendű alpereseket az ítéleti rendelkezések tűrésére kötelezte. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 225.000 forint részperköltséget a felperesnek. Rendelkezése szerint a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illetékből a felperes 182.343 forintot, az I-II. rendű alperesek egyetemlegesen 182.343 forintot kötelesek az államnak megfizetni.

Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt ... igazságügyi szakértő véleményét fogadta el ítélkezése alapjául, de figyelemmel volt arra is, hogy nem volt megalapozatlan a per korábbi szakaszában véleményt adó ... igazságügyi szakértő véleménye sem. A műhely tekintetében arra a meggyőződésre jutott, hogy azt kizárólag az I-II. rendű alperesek építették, így annak értéknövelő hatása a felperes javára nem vehető figyelembe. Az elsőfokú bíróság az ingatlan értékét így a műhely nélkül állapította meg 18.737.000 forintban, amelynek 28/100 része illeti meg a felperest. Tekintettel azonban arra, hogy az I-II. rendű alperesek ennél magasabb megváltási árat vállaltak megfizetni, az elsőfokú bíróság mindösszesen 5.488.000 forint megváltási ár megfizetésére kötelezte az I-II. rendű alpereseket. A szakértő véleményében meghatározott használati díj figyelembevételével megalapozottnak találta a felperes használati díj megfizetésére irányuló keresetét is, ezért 2009. december 1. napjától 49 havi időtartamra mindösszesen 590.107 forint használati díj megfizetésére kötelezte az I-II. rendű alpereseket, mert a felperes nem használja az ingatlant. Figyelembe vette a felek azon előadását, miszerint a kertet az I. rendű alperes gondozza, a IV. rendű alperes egyáltalán nem használja az ingatlant, a III. rendű alperes 2007 júniusáig használta a lakóépületet, kulcsa mindenkinek van az ingatlanhoz, az I-II. rendű alperesek a műhelyt, a behajtót és a parkolót használják. Rögzítette, hogy a felperes alkalmanként ugyan bejár az ingatlanra, de ott nem lakik, rendeltetésszerű használat az ő részéről nem valósul meg.