A Pécsi Törvényszék Bf.307/2014/12. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 75. §, 78. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 89. §, 459. §, 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 46. §, 161. §] Bírók: Góg Gabriella, Kiss László

A Település 1i Törvényszék, mint másodfokú bíróság

...Bf................/....../....... szám

A Település 1i Törvényszék Település 1ett, a 2015. február 26. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Település 2i Járásbíróság ....B........../........../....... számú ítéletét a következők szerint változtatja meg:

- a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában a folytatólagos elkövetésre való utalást mellőzi;

- a szabadságvesztés mértékét 4 (négy) év 6 (hat) hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mértékét 5 (öt) évre enyhíti;

- a vagyonelkobzás mértékét 4.680.000 (négymillió-hatszáznyolcvanezer) forintra módosítja;

- a tanú 4 magánfél részére megítélt kártérítés összegét 4.320.000 (négymillió-háromszázhúszezer) forintra, az ezzel kapcsolatos eljárási illeték összegét 259.200 (kétszázötvenkilencezer-kétszáz) forintra mérsékli;

- tanú 15 sértett vonatkozásában a kár és az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi;

- a 3.000.000 (hárommillió) forint és járulékait tanú 9 helyett tanú 8 magánfél részére kell megfizetni;

- a tanú 16 magánfél részére megítélt kártérítés összegét 350.000 (háromszázötvenezer) forintra, az ezzel kapcsolatos eljárási illeték összegét 21.000 (huszonegyezer) forintra mérsékli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A szabadságvesztésbe beszámít a 2014. május 16. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött idő is.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség a vádlott terhére súlyosítás, vádlott és védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

A ................ Megyei Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekményeket a hatályos Btk. szerint minősítse, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést és közügyektől eltiltást hosszabb tartamban állapítsa meg.

Vádlott védője a másodfokú eljárásban elsősorban vádlott felmentését, másodsorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, harmadsorban a büntetés enyhítését indítványozta.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott elsőfokú ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdése alapján, az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra alkalmas, mivel az elsőfokú bíróság az eljárása során a rá vonatkozó eljárási szabályokat betartotta, és az elsőfokú ítélet olyan megalapozatlansági hibában, amely a felülbírálatot meghiúsítaná nem szenved.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a rendelkezésre álló iratok tartalmával túlnyomó részben megegyező, azonban a Be. 351. § (2) bekezdés b) pontja alapján kismértékben hiányos, c) pontja alapján részben ellentétes az iratok tartalmával és pontatlan is. A másodfokú bíróság ezért az iratok tartalma alapján a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészíti ki, illetve pontosítja:

- Vádlott korábbi elítélésével kapcsolatosan a másodfokon eljárt bíróság a Legfelsőbb Bíróság volt.

- Vádlott a következő betegségekben szenved: nyaki csigolya eltolódás, nyaki porckorong és kisízületi bántalom, szívritmuszavar, lumbágó, a jobb oldali combnyaktörés utáni állapot protézisbeültetéssel, gyermekkori kétoldali csípőficam, bal combfej ficam és elhalás, térdízületet alkotó csontok diffúz felritkulása, ízületi rés szűkület, bal térdízület meszesedése. ( bírósági iratok 49. sorszáma alatti igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján )

- A tényállás I/1. pontjában, az 5. oldal harmadik bekezdésében a 2009. április 21. napján átadott készpénz összege helyesen 1.000.000 forint. A vádlott által sértettnek okozott kár összesen 5.500.000 forint, melyből helyesen 500.000 forint térült meg. A sértett 4.320.000 forint vonatkozásában terjesztette elő polgári jogi igényét. ( a 2009. április 21. napján kelt "Megállapodás" és tanú 4 sértett bírósági iratok 12. számú jegyzőkönyv 10-11. oldalán található vallomása alapján )

- A tényállás I/3. pontjában a 7. oldal második bekezdésében vádlott helyesen 4 hónapon keresztül havi 100.000 forintot fizetett meg. (a 2009. március 26. napján kelt "Megállapodás" hátoldalán található pénz átadásáról szóló elismervények alapján )

- A tényállás I/4. pontjában tanú 15 az általa előterjesztett polgári jogi igényt visszavonta, ekként polgári jogi igény hatályosan előterjesztésre nem került.( tanú 15 sértett tanú bírósági iratok 39. számú jegyzőkönyv 40. oldalán található vallomása alapján )

- A tényállás I/5. pontjában a polgári jogi igényt helyesen tanú 8 terjesztette elő. ( tanú 8 sértett tanú bírósági iratok 16. számú jegyzőkönyv 5. oldalán található vallomása alapján )

- A tényállás I/11. pontjában 350.000 forint kár térült meg, sértett 350.000 forint vonatkozásában terjesztette elő polgári jogi igényét. (tanú 16 sértett tanú nyomozati iratok 725. oldalán található vallomása alapján )

- A vádlott által vagyon elleni bűncselekményekkel okozott összes kár 22.700.000 forint, melyből 4.200.000 forint térült meg.

Az ekként kiegészített tényállás már mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, a bizonyítékok indokolt mérlegelésén alapul, ezért a Be. 351. § (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban is irányadó.

Az elsőfokú bíróság az ügy eldöntése szempontjából lényeges valamennyi bizonyítékot a perrendi szabályok betartásával lefolytatott bizonyítási eljárás keretében feltárt, a tárgyalás anyagává tett és mérlegelési körébe is vont. A bizonyítékokat egyenként és összességükben, a logika szabályainak megfelelően értékelve, meggyőző érvéléssel adott számot ténymegállapításairól. Megindokolta, hogy a tényállást mely bizonyítékok alapján, és azokat miért elfogadva állapította meg, mellyel a másodfokú bíróság egyetértett.

A Be. 75. § (1) bekezdése szerint a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.

A Be. 78. § (3) bekezdése alapján a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, szabadon értékeli és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Az elsőfokú bíróság van abban a jogi helyzetben, hogy az eljárása során a vádlott és a tanúk kihallgatását foganatosítva, a bizonyítékokat közvetlenül megismerje és értékelje. A másodfokú bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenysége helyes volt-e.