A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40254/2018/5. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:102. §, (1) bek., (1) bek., (4) bek., (6) bek., 6:103. §, (2) bek., (2) bek., 6:105. §] Bírók: Balsai Csaba Zoltán, Buglyó Gabriella Éva, Sándor Ottó

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.254/2018/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla felperes neve [akinek képviseletében a másodfokú eljárásban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség jár el (1055 Budapest, Markó u. 27.; ügyintéző: dr. ... osztályvezető ügyész)] felperesnek a Berke & Molnár Ügyvédi Iroda (1024 Budapest, Ady Endre u. 19.; ügyintéző: dr. Molnár István ügyvéd) által képviselt ... Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság alperes ellen tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított közérdekű perében a Fővárosi Törvényszék 2018. február 6. napján kelt 24.G.40.046/2017/12. számú ítélete ellen az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a közleményre vonatkozó részét akként változtatja meg, hogy a kikötések azért tisztességtelenek és érvénytelenek, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy a fogyasztói nyilatkozat minek a megismerésére és tudomásulvételére vonatkozik. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

1.

A felperes módosított keresetében a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:102. § (1) és 6:105. § (2) bekezdése alapján a alperes neve által fogyasztói szerződésben személyes értékesítés során, papíralapú szerződéskötéskor használt általános szerződési feltételek tisztességtelenségének, ezáltal az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenségének megállapítását kérte egyrészt a ... kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás elnevezésű ajánlat 2016. június 30-ig használt általános szerződési feltételei utolsó bekezdésének 5. mondata (F/3), a 2014. július 15-től 2016. január 1-ig alkalmazott kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (F/4) személyes szerződéskötés során és a nem-életbiztosítási szerződés megkötéséhez elnevezésű (F/5) általános szerződési feltételeiben alkalmazott, a szerződés aláírása előtt az ügyfél-tájékoztató és az adott termékhez kapcsolódó dokumentumok átvételére, megismerésére és tudomásul vételére vonatkozó fogyasztói nyilatkozat tekintetében. Indítványozta a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése alapján az alperes kötelezését saját költségére a bíróság által megállapított szövegű, az érvénytelenség okát is megjelölő közlemény nyilvánosságra hozatalára. Arra hivatkozott, hogy a blankettaszerződés megjelölt rendelkezései nem lehetnek alkalmasak arra, hogy akár önmaga, akár egy másik általános szerződési feltétel megismerését bizonyítsa, és a rendelkezések tisztességtelenek azért is, mert a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára fordítják meg.

2.

Az alperes érdemi védekezésében a kereset teljes elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Előadta, hogy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 155. § (1) bekezdése írja elő a számára, hogy bizonyítható módon beszerezze az ügyfele arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a 152. § (1) és 153. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megkapta. A Bit. rendelkezéseinek tesz eleget a támadott szerződési feltételekkel oly módon, hogy az ajánlati nyomtatványoktól elkülönülő nyilatkozaton az ügyfél külön elismeri az ajánlattételt megelőzően átvett és megismert dokumentumok körét. Álláspontja szerint ezért a támadott szerződési feltétel tisztességtelensége a Ptk. 6:102. § (4) bekezdése alapján nem vizsgálható, mivel azt a Bit. 155. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően határozzák meg.

3.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy tisztességtelen és annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen az alperes által személyes értékesítéskor, papíralapú szerződéskötés során fogyasztói szerződésben használt, 2016. június 30. napján alkalmazott azon általános szerződési feltétel, amely szerint: "A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató rendelkezéseit a szerződés aláírása előtt átvettem és azok tartalmát megértettem.";

a 2014. július 15. napja és 2016. január 1. napja között alkalmazott azon általános szerződési feltétel, mely szerint: "Szerződő (Biztosított) (...) kijelentem, hogy jelen nyilatkozattal egyidejűleg aláírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nevű biztosítási termékhez kapcsolódó dokumentumokat a biztosítási ajánlatom aláírása előtt megismertem, tudomásul vettem. Az ajánlat aláírása előtt megismertem, tudomásul vettem az abban foglaltakat.", továbbá a "Szerződő (Biztosított) (...) kijelentem, hogy jelen nyilatkozattal egyidejűleg aláírt ... kódjelű/...nevű biztosítási termékhez kapcsolódó dokumentumokat a biztosítási ajánlatom aláírása előtt megismertem, tudomásul vettem. A biztosítási ajánlatot, kötvényt átvettem. Az ajánlat aláírása előtt megismertem, tudomásul vettem az abban foglaltakat." Elrendelte, hogy az alperes saját internetes honlapján 15 napon belül tegye közzé a fenti szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közleményt. A közlemény tartalmazza, hogy a kikötések azért tisztességtelenek és érvénytelenek, mert a fogyasztó nyilatkozatát az általános szerződési feltételek alkalmazója előre egyoldalúan nem határozhatja meg. Ezen túl kötelezte az alperest 36.000 forint kereseti illeték megfizetésére az állam javára.

4.

Az ítéletben tényként rögzítette, hogy az alperesi biztosító társaság tevékenysége körében biztosításokat, így a fogyasztókkal kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó szerződéseket köt. A fogyasztói szerződés részét képező "... kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz" elnevezésű általános szerződési feltételek 2. oldal második bekezdése tartalmazza az elsőként kifogásolt szerződési feltételt, míg az "ajánlat ... kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás" elnevezésű általános szerződési feltételek utolsó bekezdésének 5. mondata a második, valamint a "nem életbiztosítási szerződés megkötéséhez" elnevezésű általános szerződési feltételhez tartozó nyilatkozat a harmadik szerződési feltételt.

5.

Az ítélet jogi indokolásában a Ptk. 6:77. § (1), 6:102. § (1) és 6:105. § (1) és (2) bekezdéseinek felhívását követően rögzítette, hogy a felperes módosított keresetében támadott szerződéses rendelkezés az alperes által egyoldalúan, előre meghatározott, a felek által egyedileg meg nem tárgyalt feltétel, amelynek tisztességtelensége vizsgálható. Álláspontja szerint az általános szerződési feltétel a fogyasztó nyilatkozatát előre nem határozhatja meg, így a felperes keresetében felhívott feltételek tisztességtelennek minősülnek. Az alperes védekezésére tekintettel a Bit. 155. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel vizsgálta a támadott szerződési feltételek jogszabályoknak való megfelelését, mivel a Ptk. 6:102. § (4) bekezdése alapján nem minősülhet tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt a jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Utalt arra, hogy az erre való hivatkozás akkor lehet megalapozott, ha a kógens vagy kellőképpen körülírt diszpozitív jellegű jogszabály előírásának megfelelően határozták meg a szerződési feltételt. Ezt azonban az adott esetben nem látta fennállónak, mivel a Bit. felhívott rendelkezése, a 155. § (1) és (2) bekezdése az alperes tájékoztatási kötelezettségéről rendelkezik, azt azonban nem szabályozza, hogy milyen formában, tartalommal és milyen keretek között kell ezt megtenni. Önmagában az a tény, hogy a Bit. az alperes számára tájékoztatási kötelezettséget és nyilatkozat beszerzését írják elő nem jelenti azt, hogy a perbeli szerződési feltételt a jogszabály előírásának megfelelően határozta meg az alperes. A Bit. hivatkozott rendelkezései szerint ugyanis az ügyfél azon nyilatkozatát köteles beszerezni a biztosító, amely arra vonatkozik, hogy a szerződés megkötése előtt milyen, a biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg, illetve hogy azt megkapta. A Ptk. 6:103. § (1) bekezdésének ismertetése mellett rámutatott arra, hogy a támadott feltételek alperes által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételnek minősülnek. Vizsgálta a felperesi hivatkozást a Ptk. 6:104 § (1) bekezdés j) pontja alapján is, amely szerint tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés, amely a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Megállapította, hogy a támadott nyilatkozatok alapján ugyan valóban a fogyasztó kerülhet abba a helyzetbe, hogy vita esetén bizonyítania kell, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél tájékoztató rendelkezéseit a szerződés aláírása előtt nem vette át és azok tartalmát nem értette meg, azonban e feltételek nem tekinthetők a fogyasztó számára hátrányos rendelkezéseknek. A nyilatkozatok a blankettaszerződés végén, illetve annak második oldalán szerepelnek, a szerződés terjedelme a megismerést nem teszi lehetetlenné, illetve nem teszi jelentősen nehezebbé egy általánosan tájékozott, ésszerűen körültekintő és figyelmes fogyasztó számára, akitől elvárható, hogy az egyedi szerződést aláírása előtt elolvassa, tartalmát megismerje, illetve szükséges tájékoztatást kérjen. A fogyasztói hátrány tehát a támadott feltételek tekintetében nem állapítható meg, így e körben a felperesi álláspontot nem találta megalapozottnak.