A Kúria Kfv.37830/2014/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 171. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk (2) bek.] Bírók: Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A Bt. 50/D. §-ban meghatározott kogens rendelkezésektől a hatóság sem térhet el.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27084/2014/13., *Kúria Kfv.37830/2014/7.*, 34/2015. (XII. 9.) AB határozat

***********

Kúria,

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.830/2014/7. szám

A Kúria a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I.r. és a dr. Láncziné dr.Tóth Ildikó ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve II.r. alperes elleni bányaszolgalmi jog tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. március 31. napján kelt 1.K.27.084/2014/13. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 21. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.084/2014/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 30.000,- (harmincezer) forint, míg a II.r. alperesnek 50.000,- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az I.r. alperes a 2013. december 3. napján kelt BKB/001/6171-5/2013. számú határozatával a II.r. alperesi bányavállalkozó kérelmének helyt adott és a ... területén 2004. január 1. napját megelőzően idegen ingatlanon megvalósult ... DM 600 földgázszállító-vezeték biztonsági övezetét biztosító üzemeltetési bányászati szolgalmi jogot állapított meg a létesítmény üzemeltetésének időtartamára a II.r. alperes javára. A szolgalmi jog a felperes tulajdonában álló ... ... hrsz. alatt felvett 7,7262 ha területű erdő, legelő, kivett lakóház, udvar, vendégház, szauna-, termény-, állattartó, szénatároló és két gazdasági épület, kivett vízállás művelési ágú ingatlan, amelyből 11.261 m2 területet érint a szolgalom a csatolt 1/13/022 számú vázrajz és terület-kimutatás szerint. Az I.r. alperes megkereste a Szegedi Járási Földhivatalt nevezett ingatlanra megállapított üzemeltetési bányaszolgalmi jog bejegyzésére azzal, hogy az a ... DM 600 földgázszállító-vezeték üzemeltetésére szolgál 11.261 m2 területen. A határozat rendelkező része rögzíti, hogy a szolgalmi jog megállapításáért kártalanítás a tulajdonost nem illeti meg.

Határozata indokolásában az I.r. alperes hivatkozott a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban Bt.) 50/D.§ (2) és (3) bekezdésében foglaltakra. Érvelése szerint a bányavállalkozó képviselője becsatolta a szolgalmi jogra vonatkozó vázrajzot és terület-kimutatást, a vezeték használatba vételi engedélyét, továbbá hiánypótlás keretében nyilatkozott, hogy a biztonsági övezet mértékét a vezeték létesítésekor érvényes vonatkozó jogszabályi helyek alapján 30-30 méterben kell meghatározni. A hatóság az iratok alapulvételével a Bt.50/D.§ (2) bekezdésében írt üzemeltetési bányaszolgalmi jogot határozatában megállapította; rendelkezett annak tartalmáról és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránt megkeresést tett az illetékes földhivatal felé.

A felperes keresettel támadta az I. r. alperes határozatát, kérve bírósági felülvizsgálatát és annak eredményeként elsődlegesen megváltoztatását akként, hogy a bányaszolgalmi jog megállapítása iránti kérelemnek az azonnali, feltétlen, teljes kártalanítás mellett adjon helyt. Másodlagosan indítványozta a határozat hatályon kívül helyezését és az I. r. alperes új eljárásra kötelezését.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 2.§ (2), (3) bekezdésében, 29.§-ában, 50. §-ában, 51. §-ában, a Bt. 38.§ (3), (4) bekezdésében, 50/D.§ (2), (3) bekezdésében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( a továbbiakban Ptk.) 171. § (1) bekezdésében, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 339.§-ában foglaltakra.

Okfejtése szerint az I.r. alperes az eljárás megindításáról a felperest a II.r. alperes kérelmének előterjesztését követően nem értesítette, ez a jogszabálysértés azonban az ügy érdemére nem hatott ki.

Azt a felperes sem vitatta érdemben, hogy a tulajdonában álló perbeli ingatlanon 1983. óta létezik a DM 600-as vezeték, de nem került feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban. A vezeték lefektetését követően elmaradt az üzemeltetését szolgáló bányaszolgalmi jog alapítása és annak ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése. Ennek pótlására szolgál a Bt. 50/D.§ (2) bekezdése, míg ugyanezen törvényhely (3) bekezdése kizárja az ezzel kapcsolatos kártalanítási igény érvényesítését a hatósági eljárásban. Ezek a jogszabályi rendelkezések nem adnak lehetőséget a hatóság számára mérlegelésre, az I.r. alperesnek nem volt a lehetősége a felperes gazdasági terveinek figyelembe vételére, a tényállást pedig csak az alkalmazandó anyagi jogszabály - jelen esetben a Bt. 50/D.§ (2) bekezdésének keretei között - kellett megállapítania. Ehhez elegendő volt az okirati bizonyítás, a felperes külön nyilatkoztatására, tárgyalás tartására nem volt szükség. Ebből fakadóan nem sérültek a Ket. felhívott rendelkezései.

A Bt. 50/D.§ (3) bekezdésének helyes értelmezése az, hogy a bányaszolgalmi jog ilyen jellegű megállapításánál a kártalanítás lehetősége kizárt.

Téves a felperes hivatkozása a Ptk. 171.§ (1) bekezdésére és a Bt. 38.§ (3), (4) bekezdésére. Ugyanis egyrészt a hatóság nem szolgalmi jogot alapított, hanem utólag megállapította a szolgalmi jog keletkezését. Másrészt az elhelyezési szolgalom és az üzemeltetési szolgalom alapításától - melyek kártalanítás mellett történhetnek - eltér a perbeli eset, hiszen itt a fent írtaknak megfelelően a szolgalmi jog megállapításáról van szó.

A bíróság álláspontja szerint téves az a felperesi hivatkozás, hogy a szolgalmi jog megállapításával többlet jogok, többlet kötelezettségek keletkeztek.

Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a 13. sorszám alatti jegyzőkönyvben rögzített végzésében akként döntött, hogy felperes által az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasította.