A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27084/2014/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 171. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 62. §, 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 38. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. §, 29. §, 51. §, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 24. §, 25. §, 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt. Vhr.) 19/A. § (1) bek., (2) bek.] Bíró: Béri András

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

1.K.27.084/2014/13.szám

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ...... (felperes címe) hozzátartozó által képviselt felperes nevefelperes címe szám alatti állandó lakos felperes - dr. ..... jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve..... szám alatti székhelyű I. r. és a dr. ..... ügyvéd (......) által képviselt II.rendű alperes neve ..... szám alatti székhelyű II. r. alperesek ellen - bányaszolgalmi jog tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 30.000,- (Harmincezer) forint eljárási illeték megfizetésére a felperes köteles a Magyar Államnak az illetékes adóügyi hatóság felhívása szerint.

Kötelezi felperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg I. r. alperesnek 10.000,- (Tízezer) forint, II. r. alperesnek 20.000,- (Húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél, az alperesek nyilatkozatai, a közigazgatási eljárás során keletkezett iratok, a peres felek által a perben előadottak, az általuk csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A II. r. alperesi vállalkozó által a felperes kizárólagos tulajdonában álló .... ..... hrsz. alatt felvett ingatlant (perbeli ingatlan) érintő ....-..... ..... földgázszállító vezeték üzemeltetéséhez szükséges bányaszolgalmi jog megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő az I. r. alperesnél.

Az I. r. alperes 2013. december hó 03. napján hozott és a felperes által 2013. december hó 20. napján átvett ...... ügyiratszámú határozatával a II. r. alperesi kérelmező kérelmének helyt adott és a .... területén 2004. január 01. napját megelőzően idegen ingatlanon megvalósult .... - .... .... földgázszállító vezeték biztonsági övezetét biztosító üzemeltetési bányaszolgalmi jogot állapított meg a létesítmény üzemeltetésének időtartamára a II. r. alperes javára. A szolgalmi jog érinti a ....-i .... hrsz. alatt felvett 7,7262 ha területű erdő, legelő, kivett lakóház, udvar, vendégház, szauna, termény-, állattartó-, szénatároló és két gazdasági épület kivett vízállás művelési ágú ingatlanból 11.761 m2 területet a csatolt .... számú vázrajz és területkimutatás szerint. Rendelkezett határozatának rendelkező részében arról is megkeresi a ....-i Járási Földhivatalt, hogy a jogerős és végrehajtható határozat alapján az ingatlanra a megállapított üzemeltetési bányaszolgalmi jogot jegyezze be azzal, hogy az a ....-.... .... földgázszállító vezeték üzemeltetésére szolgál 11.761 m2 területen.

Megállapította, hogy a szolgalmi jog megállapításáért a kártalanítási összeg nem illeti meg a tulajdonost. Ezt követően rendelkezett a szolgalom tartalmáról határozatának rendelkező részében.

Döntését azzal indokolta, hogy a II. r. alperes üzemeltetési bányaszolgalom megállapítására irányuló kérelmet terjesztett elő a .....-..... .... földgázszállító vezeték által érintett perbeli ingatlanra arra hivatkozással, hogy az 1983. évben megépített és üzembehelyezett bányászati létesítmény üzemeltetését biztosító bányaszolgalmi jog nem lett megállapítva, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Nyilatkozott arról is, hogy a kerületi bányaműszaki felügyelőség által ...... szám alatt kiadott használatbavételi engedélyben megnevezett üzemeltetőnek a ..... Vállalat jogutóda a .... Nyrt., annak pedig jogutóda a II. r. alperesi kérelmező bányavállalkozó.

Jogszabályként hivatkozott a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 50/D. § (2) bekezdésére, amely szerint a 2004. január 01. előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett az 50/C. § szabályozási körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a kormányhivatal az érintett létesítmények tekintetében a bányavállalkozó 2014. december 31. napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg és a jogerős és végrehajtható határozattal a megyei kormányhivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Az 50/D. § (3) bekezdése értelmében a szolgalmi jog (1) bekezdés szerinti utólagos bejegyzése, illetve a (2) bekezdés szerinti megállapítása az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

Megállapította, a II. r. alperesi bányavállalkozó becsatolta a szolgalmi jogra vonatkozó vázrajzot és területkimutatást, a vezeték használatbavételi engedélyét, továbbá hiánypótlás keretében nyilatkozott, hogy a biztonsági övezet mértékét a vezeték létesítésekor érvényes gáz és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982. (V.06.) IM. rendelet határozza meg, a 2. számú melléklet "Atmoszférikus állapotban nem stabil folyadékok és gáz" című B) jelű mellékletében a negyedik sor szerinti 601-800 mm vezetékátmérő 41-64 bar üzemnyomás és 1,7 biztonsági tényező alapján 30-30 méterben.

A szolgalom tartalmára vonatkozó rendelkezések tekintetében a Bt. 38. § (5) bekezdésére és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (KR.) 19/A. § (1), (2) bekezdésére hivatkozott.

A törvényben előírt határidő alatt a felperes keresetet terjesztett elő az I. r. alperes határozatának jogszabálysértés miatt történő felülvizsgálata és akkénti megváltoztatása iránt, hogy a II. r. alperes által előterjesztett kérelemnek azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett adjon helyt, másodlagosan az I. r. alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való kötelezését kérte. Pernyertesség esetére igényt tartott perköltségre is.

Előadta, a perbeli ingatlant 1993. évben tehermentesen és korlátozás mentesen vásárolta, majd azon 1994. évtől kezdődően fejlesztette gazdaságát: folyamatos beruházásba, építkezésbe, fejlesztésbe kezdett, melynek eredményeként nagy létszámú állattartó telepet, lótenyésztő bemutató gazdaságot, oktatási és turisztikai központot hozott létre, valamint erdőt telepített. Az építkezések és az erdőtelepítés mindvégig az illetékes hatóságok tudomásával és jogerős engedélyük alapján folytak, majd az épület és az erdő használatbavételét követően az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre kerültek. A beruházás jelentős részének megvalósulását követően 2003. évben a ....-i Körzeti Földhivatal kérte hozzájárulását a .... Rt. bányaszolgalmi jogának visszajegyzéséhez, melyhez nem járult hozzá, ennek folytán az bejegyzésre nem került. 2007. évben a ..... Nyrt. ismételten kérte az illetékes földhivataltól a bányaszolgalmi jog bejegyzését azonban hozzájárulása hiányában a bejegyzés nem valósult meg, a II. r. alperes a hozzájárulás megtagadását tudomásul vette. Az I. r. alperes sérelmezett határozatából az is megállapítható, hogy az 1983. évben létesített ..... vezetékre a szolgalom alapítása elmaradt, így az a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba sem kerülhetett feltüntetésre. A szolgalom alapításának elmaradása és a vezeték üzemeltetőjének, a II. r. alperesnek, a sorozatos mulasztása vezetett oda a vezeték nyomvonalának ellenőrzése terén, hogy 1993. és 2007. év között amikor ingatlanát tehermentesnek hitte, ennek tudatában hajtotta végre beruházásait. Így kerülhetett sor arra, hogy a biztonsági övezetben a szükséges jogerős engedélyek birtokában épületet épített, erdőt telepített, és egyéb, nem építési engedélyköteles tevékenységet végzett. Az utólagosan megállapított szolgalom velejárója az a 60 méter széles biztonsági övezet, amelynek kiterjedése ingatlanán 1 ha 1,761 m2 területet érint, így a művelés alól kivett lótenyésztő gazdasága fejlesztési telepének több mint 50 %-át érinti, azt, ahol vállalkozói alaptevékenységének meghatározó objektumai találhatók. A szolgalom alapítása a vezeték üzemeltetője számára új jogosultságokat teremt pl. bármikor bejöhetnek zárt ingatlanára, a területen jelző karókat helyezhetnek el, tevékenységüket bővíthetik, valamint érvényt szerezhetnek a korlátozásokat tartalmazó kapcsolatos rendeletben meghatározottak betartására. Jogszabálysértőnek ítélte azt is, hogy az I. r. alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontját megszegve az eljárás megindításáról nem értesítette, csak a határozat kézhezvételével értesült arról, hogy a perbeli ingatlanon szolgalom alapítási eljárást kezdeményeztek. Ennélfogva sérült a Ket. 51. § (1) bekezdése is, mert ennélfogva nyilatkozattételre, bizonyítékok benyújtására nem volt lehetősége, ezzel I. r. alperes megsértette a Ket. 2. §-ában foglalt alapelvet is. Annak ellenére I. r. alperes bizonyítást nem folytatott le, hogy megállapíthatóan a biztonsági övezettel érintett részen erdő és épület áll, hanem határozatát okirati bizonyításra alapította csupán. Arra is hivatkozott, hogy 2013. január 14-én I. r. alperes eljárást indított a 2008. évben ugyanazon az ingatlanon megépített ..... gázszállító vezeték szolgalmi jogának megalapítására, amely még folyamatban van. Ebből, illetőleg a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból következően I. r. alperes előtt ismert tény volt, hogy ingatlanán a .... vezetékre alapítandó szolgalom területén állattartó épület, építmények és erdő található, ezért a szolgalom alapításával a Vhr. 19/A. §-ában feltüntetett tilalmak szerint az állattartó épület és építmények elbontásra kerülnek, illetőleg az állattartó telep működési feltételeinek fejlesztése lehetetlenné válik. Így az utólag megalakítandó szolgalom többlet kötelezettségeket keletkeztet. Ezek körében hivatkozott arra, hogy a szolgalom alapításának következtében az épület, építmények elbontásából, az erdő kitermeléséből, és az állattartó telep működésének törvényi feltételeinek biztosítását szolgáló terveinek meghiúsulásából állnak, valamint az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenység lehetetlenné válásával annak értéke is jelentős mértékben csökkenni fog. Az I. r. alperes határozatának indokolásából megállapítható, hogy korábban a .... vezeték szolgalom nem került megalapításra, melyből következően kártalanítást sem a létesítésért, sem a használatért nem kellett fizetnie II. r. alperesnek, a Ptk. 171. § (1) bekezdése azonban ezzel ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. Az I. r. alperes által hivatkozott Bt. 50/D. § átmeneti rendelkezésként 2011. március 30. napjával került beiktatásra két évtizeddel azt követően, hogy az ingatlant megvásárolta. Ez az átmenetileg beiktatott szabályozás nem vonatkozhat az ingatlanán történő kártalanítás nélküli szolgalom alapításának lehetőségére, melyet mind a Ptk. már idézett 171. § (1) bekezdése, és a Bt. 38. § (4) bekezdése is alátámaszt. I. r. alperes tévesen értelmezte a Bt. 50/D. § (3) bekezdését, amikor erre hivatkozással kizárta a kártalanítást. E jogszabály egyértelmű: kártalanítás megfizetésének mellőzésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a szolgalom alapítása többlet jogokat és kötelezettségeket az ingatlannal kapcsolatban valóban nem is keletkeztet. Ez perbeli esetben nem állapítható meg, mert a II. r. alperes, mint a vezeték üzemeltetője részére többlet jogokat biztosít, ugyanakkor rá, mint felperesre többlet kötelezettségeket és terheket ró.