BH 1986.1.21 Az ítélet rendelkező részébe foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A rendelkező rész hiányosságát nem pótolja az ítélet indokolásában található okfejtés [Pp. 213. § (1) bek.].

Az örökhagyónak és testvéreinek: az I. és a II. r. alpereseknek közös tulajdona volt az ingatlan. Az örökhagyó és tulajdonostársai az 1982. május 25-én kelt adásvételi szerződéssel az ingatlant 190 000 forint vételárért eladták a III. r. alperesnek, akit a községi tanács vb jelölt ki vevőnek. A szerződés 3. pontja szerint "a szerződés csak akkor válik joghatályossá, ha az OTP a vevővel kötött kölcsönszerződés alapján biztosítja a vételár teljes kifizetését az eladók részére".

Az örökhagyó a kölcsönszerződés megkötése és a vételár kifizetése előtt 1982. július 13-án meghalt. Törvényes örököse - leszármazó nemlétében - házastársa: a felperes.

A hagyatéki eljárásban az örökhagyó testvérei bejelentették, hogy az adásvételi szerződés érvényességét nem ismerik el, és az örökhagyót megillető ingatlanilletőségre ági öröklés jogcímén igényt tartanak. Minthogy az örökhagyó házastársa az ági örökösök igényét nem ismerte el, a közjegyző felhívta, hogy az adásvételi szerződés érvényességének megállapítása iránt indítson polgári pert.

A felperes keresetlevelében kettős kérelmet terjesztett elő: egyrészt annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó és testvérei által a vevővel kötött adásvételi szerződés érvényes, másrészt pedig kérte azt megállapítani, hogy az ági eredetű ingatlan elidegenítése folytán az e vagyontárgy helyébe lépett vételár nem ági vagyon, így abban mint az örökhagyó házastársa a törvény alapján ő jogosult örökölni.

Az első fokú bíróság a felperes első kereseti kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy az adásvételi szerződés érvényes. A második kereseti kérelemről azonban a bíróság nem döntött, csupán az ítélet indokolásában utalt arra, hogy a felperes örökösi minőségét nem állapította meg, mert "a közjegyzői eljárás még folyik, és a közjegyző a szerződés érvényessége tárgyában hozott jogerős ítélet alapján lesz abban a helyzetben, hogy a hagyatékot az örökösnek átadja".

Az első fokú ítélet e része ellen a felek nem fellebbeztek, így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet ebben a részében nem bírálhatta felül.

A jogerős ítéletnek a felperes második kereseti kérelmével kapcsolatos rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.