A Budapest Környéki Törvényszék Bf.837/2012/7. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 386. §]

Kapcsolódó határozatok:

Budakörnyéki Járásbíróság B.286/2011/45., *Budapest Környéki Törvényszék Bf.837/2012/7.*, Kúria Bfv.1510/2013/6. (BH+ 2014.11.480, BH+ 2015.2.58)

***********

A Törvényszék mint másodfokú bíróság a Bf.számú ügyben, 2013. április 11. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

VÉGZÉST:

A becsületsértés vétsége (Btk. 180. § (1) bekezdés a) pont) miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Bíróság 2012. október 29. napján kihirdetett B. számú ítéletét helybenhagyja.

A fellebbviteli eljárásban felmerült további 6.000,-Ft (hatezer forint) bűnügyi költség az állam terhén marad.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

Az elsőfokú bíróság a vádlottat becsületsértés vétsége (Btk. 180. § (1) bekezdés a) pont) miatt 150 óra közérdekű munkára ítélete, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült 113.710,-Ft bűnügyi költségből 5.920,-Ft megfizetésére, míg a fennmaradó 107.790,-Ft bűnügyi költségről megállapította, hogy az az állam terhén marad.

A bíróság ítélete ellen annak kihirdetését követően vádlott és védője szóban, a vádlott felmentése érdekében fellebbezést jelentettek be, melyet részletesen egyikük sem indokolt.

A Főügyészség Bf. számú átiratában foglaltak szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, a tárgyalás anyagává tette és az értékelés körébe vonta az összes bizonyítékot, amelyek a vádlott büntetőjogi felelősségének elbírálásához szükségesek, mindezek alapján a tényállást megalapozottan állapította meg, így az a másodfokú eljárásban is irányadó, továbbá maradéktalanul eleget tett ténybeli és jogi indokolási kötelezettségének is. A megalapozott tényállásból a bíróság okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, a bűncselekményt az anyagi jogszabály szerint helyesen minősítette, a büntetéskiszabási körülményeket helyesen sorolta fel és kellő súllyal értékelte, ennek megfelelően a vádlottal szemben kiszabott büntetés neme és mértéke is megfelelő, ezért a főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

Az ügyben a törvényszék a Be. 361. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

Fellebbezése indokolásaként a kirendelt védő a nyilvános ülésen szóban előadta, hogy álláspontja szerint az ügyben joghatályos magánindítvány előterjesztésére nem került sor, a sértett az általa készített rendőri jelentésében csupán arra utal, hogy majd magánindítványt fog előterjeszteni, ez azonban nem történt meg, ezért a védő elsődlegesen az eljárás megszüntetésére tett indítványt, másodlagosan pedig - mivel megítélése szerint a becsületsértésnek legfeljebb a szabálysértési alakzata valósult meg - a vádlott felmentését és a szabálysértési eljárás elévülés címén történő megszüntetését indítványozta. Sérelmezte továbbá a védő, hogy az elsőfokú bíróság a vádban foglalt vádlotti kijelentést a sértett tárgyaláson tett vallomására figyelemmel kiegészítette egy további jelzővel, melyről a sértett korábban nem is tett említést.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, melynek eredményeképpen a vádlott javára bejelentett fellebbezéseket nem találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, így az a fellebbezési eljárásban is irányadó.