BH 2001.3.97 I. Az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettével bűnhalmazatban a hamis vád bűntette is megvalósul, ha a terhelt az ellene foganatosított rendőri intézkedés vagy az elrendelt nyomozás során a más nevére szóló, talált vagy lopott személyi igazolványt használ fel, és a rendőri jelentésbe, illetve a gyanúsítottkénti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvbe is e más személy adatai kerülnek [Btk. 12. § (1) bek., 233. § (1) bek. a) pont, 274. § (1) bek. c) pont].

II. A hamis vád bűntette szempontjából a "vádolás" nincs alakisághoz kötve, a bűncselekmény veszélyeztető jellegű és nem célzatos, így az eshetőleges szándékkal is megvalósítható, befejezettségéhez pedig elegendő, ha az elkövető felismeri, hogy a passzív alany ellen büntetőeljárás indulhat, végül annak sincs jelentősége, hogy utóbb a terhelt ellen indított büntetőeljárást megszüntették [Btk. 233. § (1) bek. a) pont].

III. Ugyanazon cselekmény miatt ugyanazon személy ellen, ugyanabban az eljárásban, többször is előadott hamis vád: természetes egység [Btk. 12. § (1) bek., 233. § (1) bek.].

A kerületi bíróság az 1995. április 12. napján kelt, illetve a másodfokú bíróság az 1996. február 6. napján meghozott ítéletével a terheltet közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 274. § (1) bek. c) pont] és hamis vád bűntette miatt halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 10 hónapi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhe1t 1993. augusztus 5. napját megelőzően megtalálta N. P. P. személyi igazolványát.

1993. augusztus 5-én a hajnali órákban vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt a terhelttel - és társaival szemben - rendőri intézkedésre került sor. A terhelt ekkor N. P. P.-ként nevezte meg magát, és a nevezettre vonatkozó - korábban megtanult - személyi adatokat adta elő. Ezeket a személyi adatokat rögzítették a rendőri jelentésben, a még aznap N. P. P. ellen jármű önkényes elvételének vétsége miatt elrendelt nyomozás során és a terhelttel szemben foganatosított gyanúsítottkénti kihallgatásról készített jegyzőkönyvben is, amelyet a terhelt "N. P. P.-ként" írt alá. Az őrizetbe vételét is ezen a néven rendelték el, amely határozat kihirdetését szintén "N. P." aláírással vett tudomásul, házkutatásra azonban a terhelt élettársának a lakásán került sor.

A terhelt kiléte már az őrizet ideje alatt tisztázódott, és így foganatba vették rajta a korábban jogerősen kiszabott 10 hónapi szabadságvesztés büntetést.

Az illetékes rendőrkapitányság utóbb - 1994. február 21. napján - a vagyon elleni bűncselekmény miatti nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntette.

A fenti jogerős határozatok ellen, anyagi jogszabálysértésre hivatkozással, a bűnösségének hamis vádban történt megállapítását sérelmezve a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indokolta ezt azzal, hogy noha a büntetőeljárásban valóban N. P. P. adatait használta fel, a gyanú tárgyául szolgáló bűncselekmény elkövetését azonban a kihallgatásakor tagadta, emiatt nevezettet hamisan nem vádolta; így a terhére rótt bűncselekményt sem követhette el, annál inkább sem, mert végül még a nyomozást is megszüntették.

A legfőbb ügyész a sérelmezett határozatoknak a hatályukban történő fenntartását indítványozta.