A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20774/2009/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 653. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Pfv.I.20.774/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Bakkné dr. Gaál Éva ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Mező Béla ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Székesfehérvári Városi Bíróságon 17.P.21.890/2006. számon folyamatban volt, majd a Fejér Megyei Bíróság 2008. május 13. napján meghozott 2.Pf.21.730/2008/3. számú ítéletével befejezett perében a felperes 38. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 2.Pf.21.730/2008/3. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja;

kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 40.000 (Negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A 2005. február 17-én elhunyt R. L. örökhagyó az édesapja halálát követő második napon: 2004. december 16-án öröklési szerződést kötött édesapja élettársával, az alperessel, amelyben tartása és gondozása ellenében a f-i 395. hrsz-ú ingatlan 1/2 tulajdoni hányada örökösévé az alperest nevezte.

Az öröklési szerződést ügyvéd készítette, ellenjegyezte és azt a szerződő felek egyidejűleg írták alá.

2004. december 28-án a szerződés módosítására került sor, mert a szerződés az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanhányad adatait tévesen tartalmazta.

Az eljárt közjegyző az örökhagyó és az őt megelőzően elhunyt édesapja hagyatékát egyesített hagyatéki eljárásban tárgyalta. Az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult oldalági rokonok az öröklési szerződés érvénytelenségét állították, ezért az eljárt közjegyző a f-i 395. hrsz-ú ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát - ideiglenes hatállyal - az öröklési szerződés alapján az alperes részére adta át és az érdekelteket igényük per útján való érvényesítésére hívta fel.

A felperes - aki egyike az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosultaknak - keresetében az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását több okból kérte: az örökhagyó szerződéskötéskori cselekvőképtelen állapotára, szerződési akaratának hiányára, az aláírás tőle származásának hiányára, valamint a szerződés jóerkölcsbe ütköző voltára hivatkozott.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította és a felperest 72.000 forint perköltség fizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a kihallgatott tanúk vallomására utalva tényként azt állapította meg: a tanúvallomások alátámasztották azt, hogy az örökhagyó a szerződések aláírásakor az ügyei viteléhez szükséges belátási képességének birtokában volt. Az elmeorvos-szakértői vélemény szerint sem volt olyan adat, ami az örökhagyó súlyos, intoxikált állapotára vagy elmezavarára, illetve súlyos szellemi leépülésére utalt volna. Nem látott megállapíthatónak olyan okot, ami a két szerződés megkötésekor az örökhagyót a belátási képességében korlátozta volna.

A szerződésen lévő aláírásoknak az írásszakértői vizsgálatához szükséges kellő aláírásminta hiányában a szakértői vizsgálat nem volt elvégezhető, ezért a bíróság ezt a bizonyítást mellőzte. Enélkül pedig a szerződést készítő ügyvéd tanúvallomása alapján az volt megállapítható, hogy a szerződésben az örökhagyó aláírása szerepel. A szerződés-módosítás mindössze egy helyrajzi szám pontosítást tartalmaz, amelyet - az ügyvéd tanúvallomása szerint - ugyancsak jelenlétében írt alá az örökhagyó. Az alperes szerint otthon írta alá és ő vitte be az ügyvédnek. Ennek azonban nem tulajdonított jelentőséget, mert a szerződést kétségtelenül az ügyvéd jelenlétében írta alá az örökhagyó.

A felperes a szerződés jóerkölcsbe ütköző voltát maga sem részletezte és a perben ezt alátámasztó adat sem merült fel. Az alperes, az örökhagyó, valamint az örökhagyó édesapja között szorosabb viszony állt fenn, amely alapján ápolási és gondozási tevékenységet végzett részükre az alperes.

Mindezek alapján - a tényállás bizonyítottságának hiányában - a keresetet az elsőfokú bíróság elutasította.

A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta és a felperest 36.000 forint perköltség fizetésére kötelezte.

A másodfokú bíróság a megállapított tényállással és jogi döntéssel egyetértett.

A fellebbezéssel összefüggésben a Ptk. 17. § (1) bekezdését idézve kiemelte: A fellebbezésben hivatkozott tanúk (M. O. és Sz. I-né) vallomása nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az örökhagyónak hiányzott az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. A szerződéskötéskor az örökhagyóval nem találkoztak, Sz. I-né csak közvetett úton kapott információval rendelkezett, M. O. "vélekedése" pedig nem azonos a jognyilatkozat semmisségét eredményező belátási képesség teljes hiányával. Ezzel szemben a szerződés aláírásakor jelenlévők aggálytalan vallomása alapján helyesen döntött az elsőfokú bíróság. Az ügyvéd tanúvallomását nem teszi aggályossá az sem, hogy az örökhagyó általában nagymértékben fogyasztott alkoholt. A szerződést módosító okirat aláírásának körülményeire vonatkozó ellentmondásos tanúvallomásnak pedig az érvényesített érvénytelenségi ok szempontjából nincs jelentősége.

Az írásszakértői bizonyítás mellőzésével kapcsolatos fellebbezést azért találta alaptalannak, mert a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint az érvénytelenséget állító felperest terhelte a bizonyítás, így az aláírásminták beszerzése is. A tanúk vallomása alapján pedig aggálytalanul megállapítható volt, hogy a szerződést az örökhagyó írta alá.

A szerződés jóerkölcsbe ütközésével kapcsolatban a másodfokú bíróság - utalva a BH 2002.310., 2001.111. és 1989.230. számú eseti döntésekre - úgy foglalt állást: az, hogy a szerződés megkötésekor az örökhagyó súlyos betegsége ismert volt és a szerződéskötést követő rövid időn belül elhunyt, önmagában nem eredményezi a szerződés jóerkölcsbe ütközés miatti érvénytelenségét.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a jogszabálynak megfelelő ítélet meghozatalával a keresete szerinti ítélet (a szerződés érvénytelenségének megállapítása és az alperes perköltségben marasztalása) iránt.