BH 2009.2.51 A személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben kizárt a felülvizsgálat, ha a felperes olyan tényállítás miatt kéri a felülvizsgálati kérelmében az objektív szankciók alkalmazását, amelyre vonatkozóan az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és azt a felperes fellebbezéssel nem támadta - Értékhatárra tekintettel kizárt a felülvizsgálati kérelem abban a tekintetben is, hogy a 600 000 forint nem vagyoni kártérítés iránti keresetét a jogerős ítélet elutasította [Pp. 271-273. §].

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az N. című napilap 2005. május 17-ei számában, továbbá az alperes gondozásában megjelenő N. internetes fórumon 2005. május 15-én és 2005. május 17-én megjelent írásokban a személyére vonatkozó, azt sértő tényállításokkal az alperes megsértette személyhez fűződő jogát. A felperes - egyebek között - amiatt is kérte a jogsértés megállapítását, hogy a 2005. május 14-ei tüntetésről tudósító sajtóközlemények szerint a felperes a tüntetésen részt vevőket "annyira sértette, hogy valaki leütötte", illetve a felperes azt vállalta, hogy a "F. műsorban a cigányok kirekesztése mellett kíván érvelni". A jogsértés megállapításán túlmenően megfelelő elégtétel adására, továbbá 1 000 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest és indítványozta az alperessel szemben 500 000 forint közérdekű célra fordítható bírság kiszabását is.

Az elsőfokú bíróság részben helyt adva a felperes keresetének, ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes által kifogásolt sajtóközleményekben megsértette a felperes jóhírnevét azon tényállításokkal, hogy a felperes "karlendítéssel provokált", illetve "náci karlendítést mutatott be", továbbá azzal, hogy a felperes volt, aki botrányt okozott azzal, hogy "az internetre kirakott egy cigányölő játékot". E jogsértés miatt kötelezte az alperest nyilvános elégtétel adására, valamint arra, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 250 000 forint kártérítést és ennek 2005. május 15-étől járó kamatait. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A felperest az alperes javára 25 000 forint perköltségben marasztalta és úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 60 000 forint kereseti illetékből 15 000 forintot az alperes, 45 000 forintot a felperes köteles az államnak, külön felhívásra, megfizetni.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindkét fél fellebbezett.

Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének a teljes elutasítását kérte.

A felperes pedig az ítélet részbeni megváltoztatása mellett azt kérte, hogy a másodfokú bíróság amiatt is állapítsa meg az alperessel szemben a jogsértés elkövetését, hogy a "F. műsorban a cigányok kirekesztése mellett kívánt érvelni". Ezen túlmenően kérte a nem vagyoni kártérítés felemelését 600 000 forintra.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és megállapította: az alperes annak valótlan állításával is megsértette a felperes jóhírnevét, hogy a felperes a F. S. "Szólás szabadsága" című műsorában vállalta, hogy Gy. P.-vel szemben "a cigányság kirekesztése mellett érveljen", mert a felperes nem ezt vállalta. Ennek megfelelően módosította a jogerős ítélet az alperes által közzéteendő elégtétel adását szolgáló nyilatkozat tartalmát. Ezt meghaladóan a felperes nem vagyoni kártérítés iránti követelését elutasította. Úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 36 000 forint kereseti illetékből a felperes 28 000 forintot, az alperes 8 000 forintot köteles megtéríteni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte a felperest 15 000 forint másodfokú perköltség megfizetésére, azzal, hogy a le nem rótt 48 000 forint fellebbezési illetékből a felperes 35 000 forintot, az alperes 13 000 forintot köteles az államnak megtéríteni.

A jogerős ítélet ellen - jogi képviselője útján - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalával az alperes kötelezését a felperes javára 600 000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetésére. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes az általa kifogásolt sajtóközleményekben azzal is megsértette a felperes jóhírnevét, hogy a cikk állítása szerint a felperes viselkedése annyira sértő volt, hogy valaki "megütötte". Indítványozta továbbá az alperes 500 000 forint közérdekű célra fordítható bírságban való marasztalását. Végül kérte a pernyertesség és pervesztesség arányának megfelelően a perköltségek viseléséről szóló rendelkezések módosítását. A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint a Pp. 271. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatár a felülvizsgálati kérelmére nem vonatkozhat, mert a felperes a felülvizsgálati eljárásban a terhére elkövetett jogsértések miatt alkalmazandó objektív szankció tekintetében is kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A felperes jogi képviselője ugyanakkor nem vitatta, hogy fellebbezéssel nem támadta az elsőfokú ítéletnek azt a rendelkezését, amellyel a "viselkedése valakit annyira sértett, hogy emiatt valaki leütötte" kitétel tekintetében a keresetét elutasította, továbbá azt, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte közérdekű célra fordítható bírság kiszabását.