BH 1986.5.194 I. Ha az örökösök között öröklési vita nincs, a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában azonban egyezség nem jön létre közöttük, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt, és a hagyatékot a végzés jogerőre emelkedése után - a végzésben foglaltakra is figyelemmel - adja át teljes hatállyal az érdekelteknek. Ha az érdekeltek a megváltás kérdésében a bíróság előtt igényt nem érvényesítenek, a közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, a megváltáshoz fűződő jogok pedig elenyésznek [6/1985. (VII. 4.) IM sz. r. 72/C. § (2) bek.].

II. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nemcsak az örökös, hanem a túlélő házastárs sem kérheti a közjegyző vagy a bíróság előtt [Ptk. 616. § (3) bek.].

Az örökhagyó 1983. november 18-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örököse első házasságából származó egyetlen gyermeke, míg az örökhagyó második házastársát özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.

Az örökhagyó hagyatékához tartozott - egyebek mellett - a 966 m2 területű, "Lakóház, udvar, és kert" megjelölésű ingatlan 1/2 része. Az ingatlan másik 1/2 része a túlélő házastárs tulajdona. Az egész ingatlanon a túlélő házastárs anyját holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Az ingatlanban a túlélő házastárs és anyja lakik.

A hagyatéki eljárásban a túlélő házastárs - egyebek mellett - a hagyatéki ingatlanilletőség vonatkozásában is kérte az özvegyi haszonélvezeti joga megváltását oly módon, hogy a közjegyző megváltás fejében a hagyatéki ingatlan felét - vagyis az egészhez viszonyított 1/4 részét - adja a tulajdonába.

Az örökös törvényes képviselője a haszonélvezeti jog ilyen módon való megváltásához abban az esetben járult hozzá, ha egyben a közös tulajdont is megszüntetik, és a túlélő házastárs a kk. örökös tulajdoni illetőségét magához váltja. E vonatkozásban azonban az érdekeltek között egyezség nem jött létre.

A közjegyző az egyéb hagyatékra vonatkozóan létrejött egyezség után a következőket rögzítette: "Az örökhagyó túlélő második házastársa által lakott ingatlanilletőségre vonatkozóan az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása tekintetében az érdekeltek között egyezség nem jött létre, de még ha létrejött volna is, a közjegyzőnek az egyezség jóváhagyását a kiskorú örökös érdekében meg kellett volna tagadnia, mert ez semmiben nem szolgálta volna a kiskorú anyagi érdekét, mivel a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogát is megelőzi anyjának a hagyaték tárgyát képező egész ingatlanra bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti joga". Ezt követően a közjegyző az érdekeltek között létrejött egyezséget jóváhagyta, majd a hagyatékot törvényes öröklés és egyezség jogcímén adta át az érdekelteknek. Ennek során a hagyatéki ingatlanilletőséget törvényes öröklés jogcímén a kiskorú törvényes örökösnek adta át a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.

A másodfokú bíróság a közjegyző hagyatékátadó végzését helyben hagyta. A végzés indokolása kiemeli: az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása csak lehetőség: a törvény "nem teszi azonban kötelezővé, hogy a haszonélvezeti jog megváltása iránti kérelemnek mérlegelés nélkül, a másik fél jogos érdekeire tekintet nélkül is helyt kellene adni".

A jogerős hagyatékátadó végzésnek a fenti ingatlanilletőségre vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A megváltás iránti kérelem elbírálásával kapcsolatban a közjegyző eljárási szabályt sértett.