A Fővárosi Törvényszék P.25417/2015/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (3) bek., 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. §, (1) bek., 567. §, (1) bek.] Bíró: Tóth Gabriella

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/6.

A Fővárosi Törvényszék

a Dr. Csontos és Társai Ügyvédi Iroda (székhely: ügyvéd címe, eljáró ügyvéd: dr. Illés Attila József) által képviselt

felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek

a dr. Horváth Jenő (ügyvéd címe. szám alatti székhelyű) ügyvéd és

jogtanácsos (alperes címe.) jogtanácsos

által képviselt

alperes neve (alperes címe. szám alatti székhelyű) alperes ellen

kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.588.000,- (egymillió-ötszáznyolcvannyolcezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására, az abban megjelölt módon és időben fizessen meg az állam javára 3.400.000,- (hárommillió-négyszázezer) Ft feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéknél benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint a csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló kérelem az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál terjeszthető elő.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a határidőben benyújtott fellebbezés csak a Pp. 256/A. § (1) bekezdésében írtak szerint a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbezés tárgyában a tárgyalás tartását kérhetik, ellenkező esetben tárgyaláson kívül dönthet a másodfokú bíróság.

Ha a fellebbezés tárgya nem a fent felsoroltakra vonatkozik, hanem kereseti, illetve viszontkereseti, vagy ellenkérelem szerinti főbb kérelmekre, tárgyaláson dönt a másodfokú bíróság.

Kivételesen a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül dönt az ügyben a felek kérelmére, illetve beleegyezése folytán (Pp. 256/A. § (1) bek. e/ pontja) vagy amennyiben a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges (Pp. 256/A. § (1) bek. f/ pontja).

I n d o k o l á s:

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok, valamint a települési Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Szervezett Bűnözés Elleni Osztály Extrémizmus Elleni Alosztályának .../2009 bü. számú nyomozati iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes tulajdonát képezi a települési szám helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben ingatlan címe. szám alatt található ingatlan. Az ingatlanon lakóépület állt, ami nem volt lakott.

Felperes és a bank Takarékszövetkezet - mint a bank Bank Zrt. jogelődje - 2007. november 19. napján bankkölcsönszerződést kötöttek. Felperes a bankkölcsönszerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a települési szám helyrajzi szám alatti, természetben ingatlan címe. szám alatt található ingatlanra vagyonbiztosítási szerződést köt. Felperes a bankkölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettsége biztosítékául az ingatlanon a bank Takarékszövetkezet, mint zálogjogosult javára 270.000.000,-Ft és járulékai, illetőleg 52.000.000,-Ft és járulékai erejéig alapított önálló zálogjog szolgált. Az önálló zálogjog alapításáról szóló szerződésben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlan a zálogjog fennállásának ideje alatt folyamatosan és teljes körűen biztosított lesz, és a biztosítási szerződésben káresemény esetére a zálogjogosultat kedvezményezettként jelöli meg.

Felperes, mint biztosított 2008. február 11. napján vagyonbiztosítási szerződést kötött az biztosító Zrt. biztosítóval a fenti ingatlan vonatkozásában, melyben a szerződés kedvezményezettjeként tüntette fel a bank Bank Zrt-t, mely a 2-es bank Zrt. korábbi elnevezése volt. A szerződés alapján a biztosító kifizetést teljesített az ingatlant ért vezetékes vízkárra tekintettel. A szerződés a felperes felmondása folytán 2009. február 11. napján megszűnt.

Ezt követően felperes, mint szerződő fél 2009. február 13. napján vagyonbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot az alperesnek az ingatlan tekintetében. A biztosítási szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal, szám kötvényszámon létrejött akként, hogy a kockázatviselés kezdete 2009. február 14. napja, a biztosítási összeg 266.000.000,-Ft, a szerződés biztosítottja a felperes és további három személy volt. A biztosítási szerződés kedvezményezettjeként feltüntetésre került a bank Bank Zrt. A biztosítási ajánlat és kötvény tartalmazta a felperes azon rendelkezését, amely szerint a 300.000,- forint összegű vagy azt meghaladó összegű biztosítási kártérítést az alperes a kedvezményezett részére utalja át.

A biztosítási szerződés ún. fedezettípus fedezettípussal jött létre. Az alperes szerződéskötés időpontjában hatályos általános szerződési feltételeinek U) fejezete szerint az fedezettípus fedezettípus biztosítási védelmet nyújt − többek között − tűz, betöréses lopás, rablás és vandalizmus esetén.

Az általános szerződési feltételek C) fejezete rögzítette, hogy biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerződés hatálya alatt következett be. A C) fejezet tartalmazta a biztosított veszélynemek felsorolását, leírását és az egyes nem biztosított veszélyeket, kizárásokat.

Az általános szerződési feltételek C) fejezetében foglaltak szerint tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes.

Az általános szerződési feltételek C) fejezetében foglaltak szerint biztosított veszélynemnek minősül a vandalizmus, melynek esetén a biztosító azokat a rongálási károkat téríti meg, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban. A kizárások között került feltüntetésre az a szerződéses rendelkezés, mely szerint a biztosító nem téríti meg a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli rongálási károkat.

Az általános szerződési feltételek J) fejezete rögzítette, hogy a kárkifizetés a biztosított részére történik, kivéve ha a biztosított a biztosítási kötvényben vagy más nyomtatványon az épületbiztosítási kárkifizetésre kedvezményezettet jelöl.

Az általános szerződési feltételek O) fejezete a biztosított ingatlan mechanikai védelmét (pl. ajtó anyagminősége, zár, ablakok magassága, rács) és az elektronikai jelzőrendszer jellemzőit figyelembe véve védelmi szinteket állított fel, és az egyes védelmi szintekhez kárfizetési limiteket rendelt.