A Fővárosi Törvényszék Bnyf.8434/2019/15. számú határozata. [2012. évi C. törvény (Btk.) 233. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 271. §, 276. §, 277. §, 281. §, 285. §, 480. §, 481. §, 605. §, 606. §] Bírók: Boros Réka Mária, Csákvári Mária, Kovács Krisztina

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

26.Bnyf.8434/2019/15.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2019. június 12. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t

A vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt vádlott neve ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. június 1. napján kelt, 42.Bny.1.646/2019/2. számú végzését annyiban változtatja meg, hogy az óvadék letétele esetére elrendelt bűnügyi felügyelet további magatartási szabályaként előírja, hogy a terhelt köteles hetente két alkalommal, hétfőn és csütörtökön 09 óra 00 perc és 12 óra 00 perc között a nyomozást végző Budapesti Rendőr-Főkapitányság ... Alosztályán személyesen jelentkezni.

A fenti jelentkezési kötelezettség megszegése is a magatartási szabályok megszegésének minősül és az elsőfokú végzésben rögzített jogkövetkezményeket vonhatja maga után.

Az óvadék letétele esetére a letartóztatást megszünteti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Budai Központi Kerületi Bíróság a rendelkező részben megjelölt határozatával vádlott neve gyanúsított letartóztatását az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb 2019. július 1. napjáig elrendelte. Az elsőfokú bíróság a gyanúsított védője által előterjesztett óvadék megállapítására irányuló indítványt elfogadta, az óvadék összegét 15.000.000,- forintban állapította meg. Az óvadék letétele esetére a gyanúsítottal szemben az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb a foganatba vételtől számított négy hónap időtartamra a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrzött bűnügyi felügyeletet rendelt el. Magatartási szabályként előírta, hogy a gyanúsított Budapest közigazgatási területét -a jelen ügyben eljáró hatóságok idézésére és értesítésére való megjelenésen kívül- csak külön engedéllyel hagyhatja el.

Az elsőfokú bíróság végzésével szemben az ülésen az ügyész jelentett be fellebbezést az óvadék elfogadása ellen és a bűnügyi felügyelet mellőzése érdekében. Az ügyész fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a letartóztatás Be. 277.§ (4) bekezdésében meghatározott többletfeltételei közül az elsőfokú bíróság által megállapítottakon túl, a b) pontban meghatározott, a nyomozás állására és érdekeire utaló ok is fennáll. Álláspontja szerint a bűnügyi felügyelet a bíróság által megjelölt biztosítékok -köztük a cselekmény tárgyi súlyával és a gyanúsított jövedelmi viszonyaival arányban nem álló összegű, így megfelelő visszatartó erővel nem rendelkező óvadék - mellett sem elegendő a terhelti jelenlét biztosítására, a nyomkövető eszköz nem tudja megakadályozni a terhelt szökését, amelynek veszélyét a Budapest egész területén történő mozgás lehetősége is magában hordozza. Kiemelte, hogy bár az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá azokra a körülményekre, amelyek a szökés, elrejtőzés veszélyét megalapozzák, és helytállóan állapította meg azt is, hogy az eljárás kezdeti szakaszában alapvető annak a biztosítása, hogy a terhelt bármikor elérhető legyen a hatóság számára, a Be. 277.§ (4) bekezdésének b) pontjában foglalt letartóztatási okot mégsem hívta fel. Hivatkozott a ... kelt európai kiadatási egyezményhez ... által a 6. cikkben megfogalmazott fenntartásra, mely szerint ... nem adja ki állampolgárát másik államnak, ami álláspontja szerint szintén azt támasztja alá, hogy a letartóztatás alkalmazása az egyetlen kellő garanciát jelentő eszköz a gyanúsított jelenlétének biztosítására.

Az ügyészség fellebbezésének indokolását utóbb azzal egészítette ki, hogy csatolta az ... nemzetközi szekciójának válaszát tartalmazó ügyészségi levelezést, mely szerint a gyanúsítottat egy korábban, ... történt hajóbalesettel összefüggésben, mint az érintett hajó másodkapitányát, gyanúsítottként hallgatták ki. Csatolta továbbá az időközben elkészült igazságügyi informatikus szakértői véleményt a gyanúsítottól lefoglalt ... típusú mobiltelefon, valamint a ... típusú számítógép és a ... felvevő készülék vizsgálatáról.

személy1 védő 2019. június 6. napján kelt és érkezett beadványában elsősorban a gyanúsított kényszerintézkedés nélkül történő szabadlábra helyezésére, másodsorban az elsőfokú végzés helybenhagyására tett indítványt. A védő észrevételében fenntartotta az ülésen általa előadottakat arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedés általános feltételeként megkövetelt megalapozott gyanú álláspontja szerint a jelen ügyben hiányzik. Ebben a körben kiemelte, hogy az ügyben szakvélemény még nem készült, így az AIS adatok elemzése sem történt meg. Kifejtette azt is, hogy a kényszerintézkedés okai körében az ügyészi érvelés csupán arra összpontosult, hogy a gyanúsított ukrán állampolgár, ellenben azt, hogy a szökésétől kellene tartani, az ügyészség semmilyen tényadattal nem támasztotta alá. Munkáltatói nyilatkozatot csatolt továbbá arról, hogy védence rendelkezik olyan összegű jövedelemmel, melyből a bűnügyi felügyelet alatt önmagáról gondoskodni képes, illetve hogy a munkáltató a gyanúsított bűnügyi felügyelete alatt Budapesten történő lakhatását biztosítja, annak költségeit viseli.

személy2 védő a 2019. június 8. napján kelt és 2019. június 9. napján érkezett észrevételeiben - a fentiekkel egyezően - a megalapozott gyanú hiánya miatt a kényszerintézkedés megszüntetésére tett indítványt. Részletesen kifejtette abbéli álláspontját, hogy mit takar a kényszerintézkedés kapcsán a megalapozott gyanú fogalma és annak fennállására miből vonható következtetés. A különös okok kapcsán kifejtette azt is, hogy a cselekmény büntetési tételében megnyilvánuló tárgyi súly önmagában nem lehet a szökés, elrejtőzés veszélyére való hivatkozás alapja, a gyanúsított személyéhez kötődő körülmények pedig azt nem támasztják alá. A szükségesség, arányosság és fokozatosság elve kapcsán hivatkozott a Be. 271.§ (1) és (2) bekezdésére és az ... számú jogesetre. Sérelmezte továbbá, hogy az ügyészség a fellebbezése kiegészítésében a ... bekövetkezett, személyi sérüléssel nem járó baleset kapcsán olyan megállapításokat tett, melyek utóbb cáfolatot nyertek. Csatolta továbbá a ... igazolását arról, hogy a gyanúsított számára szabadlábra helyezése, vagy vele szemben bűnügyi felügyelet elrendelése esetére Budapesten egy konkrétan megjelölt ingatlanban lakhatást biztosít.

A másodfokú bíróság ügyészi fellebbezés alapján bírálta felül az ügyet. Álláspontja szerint jelen ügyben a Be. 481. § (4) bekezdése szerinti ülés tartásának nem volt helye. A Be. 480. § (3) bekezdése a letartóztatás elrendelése irányuló indítvány elutasítása esetére ad lehetőséget az ügyésznek, terheltnek és védőnek arra, hogy -jogorvoslati nyilatkozatuk előterjesztésével egyidejűleg- indítványozzák a fellebbezés ülésen történő elbírálását. Jelen ügyben az elsőfokú bíróság a Be. 285. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, egy végzésben határozott a letartóztatás elrendeléséről, továbbá az óvadék összegének megállapításáról és a bűnügyi felügyelet elrendeléséről az óvadék letétele esetére. Az ügyészi indítványt tehát nem utasította el, ekként az ülés tartása értelemszerűen nem kötelező. Ezen túlmenően kell rögzíteni, hogy a Be. 480. § (3) bekezdésének és a Be. 481. § (4) bekezdésének egybevetéséből következően, ülés tartására a másodfokú bíróság döntése alapján sem kerülhetett sor, figyelemmel arra, hogy ezen -a másodfokú eljárásban kivételes- eljárási forma akkor választható, ha a letartóztatás elrendelése iránti ügyészi indítvány elutasítására kerül sor, azonban ülés tartását az arra jogosultak nem kérik. Mindennek alapján a másodfokú bíróság a felülbírálatot a Be. 481. § (3) bekezdésében foglalt tanácsülésen végezte el.