A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20269/2022/6. számú határozata kötbér megfizetése tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 263. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Darákné dr. Nagy Szilvia, Sági Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

1. A szerződés teljesítése nem merül ki abban, hogy a kötelezett a vállalt magatartását kifejti, hanem a jogosulti érdek kielégítését, az elérni kívánt joghatás bekövetkezését, teljesülését jelenti.

2. A koronavírus járvány, és az ennek következtében kialakult - jogszabály által is meghatározott - körülmények a felek által kitűzött szerződéses cél megvalósulását, azaz a szerződés teljesítését tették lehetetlenné, amelynek következtében a keretszerződés a Ptk. 6:179. § (1) bekezdésének megfelelően megszűnt.

Ptk. 6:179. § (1) bekezdés

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40302/2021/18., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20269/2022/6.*, Kúria Pfv.21049/2022/5. (BH 2023.9.215), Fővárosi Ítélőtábla Gf.40177/2023/10.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.269/2022/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda 1 (cím1, ügyintéző: felperesi jogi képviselő ügyvéd) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek a Ügyvédi Iroda 2 (cím5, ügyintéző: alperesi jogi képviselő ügyvéd) által képviselt alperes1 (cím6) alperes ellen kötbér megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. március 1. napján kelt 5.G.40.302/2021/18-I. számú ítéletével szemben az alperes által a 19. és 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja és mellőzi az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.501.000 (tízmillió- ötszázegyezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A felperes keresetében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest meghiúsulási kötbér jogcímén 145.783.716 forint, és ezen összeg után 2020. június 22. napjától a tényleges megfizetésig járó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat és perköltség megfizetésére. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest kártérítés jogcímen 72.614.411 forint és ezen összeg után 2020. június 22. napjától a tényleges megfizetésig járó Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére. Az érvényesíteni kívánt jogát elsődleges keresetével összefüggésben a Ptk. 6:58. §-ra, a 6:183. § alapján alkalmazandó 6:179. §-ra, 6:186. §-ra, továbbá a keretszerződés 5.5.2. pontjára alapította, a másodlagos keresetével összefüggésben a Ptk. 6:58 §-ra, 6:183. §-a alapján alkalmazandó 6:179. §-ra, 6:180. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 6:142. §-ra és 6:143. §-ra alapította.

[2] Előadta, hogy közbeszerzés alapján a felek diákmunka közvetítése tárgyában kötöttek vállalkozási szerződést 2020. február 19. napján 24 hónap határozott időre, amelyet az alperes saját döntése alapján meghosszabbíthatott a szerződés szerint. Az alperes a koronavírus járványra való hivatkozással felmondta a szerződést, amely álláspontja szerint jogellenes, mert nem felel meg a szerződés 8.4. pontjában, illetőleg a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény (Kbt.) 143. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Megítélése szerint nincs szükség a közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés módosítására pusztán azért, mert az alperes szerződésszegő helyzetbe került. Álláspontja szerint a felmondás olyan időpontban történt, amikor az alperes tudatában volt annak, hogy a fürdők heteken belül újra nyitnak. Amennyiben valóban szükség lett volna a szerződés módosítására, úgy nem lett volna szükség a Kbt. 141. §-a alapján új közbeszerzési eljárás lefolytatására. Kifejtette, hogy az alperes jogellenes felmondása a teljesítés jogos ok nélküli megtagadásának minősül, ezért a Ptk. 6:183. § értelmében a lehetetlenülés jogkövetkezményei alkalmazására alapítottan a szerződés értelmében meghiúsulási kötbér igényét érvényesíthette. E körben utalt a Ptk. 6:186. §-ára és a szerződés 5.5.2. pontjában foglaltakra. Állította, hogy az 500 milliós keretösszegből fel nem használt 485.945.720 forint alapulvételével a szerződés értelmében a kötbér összege ennek 30%-ával, azaz 145.783.716 forinttal egyezik meg. A másodlagos keresete körében kifejtette, hogy a jogellenes felmondás következtében az alperes köteles megtéríteni az elmaradt haszonban megnyilvánuló kárát, amelynek meghatározása során figyelemmel volt a szerződésben rögzített vállalkozói óradíjra, továbbá a korábbi szerződések teljesítésének tapasztalataira is, ennek megfelelően az okozott kár összege 72.614.411 forint.

[3] Az alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. Hivatkozott arra, hogy a szerződést az szezonális szükségletére alapította, az az extra ideiglenes munkaerő igényének kielégítésére szolgált. A 2020. március elejétől a világot sújtó és jelenleg is tartó koronavírus beláthatatlan és kiszámíthatatlan, a felek felróhatósági körén kívül eső külső tényező, amely alapjaiban rendezte át az emberek életét és az üzleti ágazatokat, így különös hatást gyakorolt a turizmusra. A veszélyhelyzeti rendelet és az utazási korlátozások bevezetéséről szóló rendelet, továbbá a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata a fürdők látogatottságát jelentősen visszaszorította. Elmaradt a fürdők szezonális forgalomnövekedése, amelynek következtében nem volt szüksége plusz munkaerőre. Erre tekintettel a szerződés teljesítése a Ptk. 6:179. § (1) bekezdése értelmében lehetetlenné vált. Megítélése szerint a szerződés nem volt módosítható, mivel nem volt előre látható, hogy a meghosszabbított határidőben hogyan képes azt teljesíteni. A szerződés teljesítésének a koronavírus mint vis major miatt történő lehetetlenné válását a felmondó levél tartalmazta. Mivel a szerződés nem volt módosítható ezért a Kbt. 141. § (8) bekezdése alapján új közbeszerzési eljárás kiírására lett volna szükség. Erre az esetre viszont a Kbt. kifejezetten felmondási jogosultságot adott az alperesnek. Vitatta a felperes által érvényesített kötbér jogalapját és összegszerűségét. E körben a Ptk. 6:186. §-ára hivatkozott és kifejtette, hogy a felelősség alóli mentesülése körében jelentősége van a járványügyi intézkedések során meghozott jogszabályoknak a kijárási tilalom, illetve a határzár elrendelésének, amely radikális piaci változást eredményezett, ami köztudomású tény. Hangsúlyozta, hogy a családdal és többéves munkajogviszonnyal rendelkező állandó munkavállalói munkaviszonyának fenntartását tartotta elsődlegesnek és a munkaerők belső átcsoportosításával próbálta a veszélyhelyzet folyamán a bizonytalan helyzetbe kerülő munkavállalókat segíteni. A kötbér összegszerűsége körében kfejtette, hogy a kötbérszámítás alapja 350.000.000 forint, az általa kötelezően igénybe veendő munkaórák számára is figyelemmel. Kérte a Ptk. 6:188. §-ára alapítottan a túlzott mértékű kötbér mérséklését, amelynek körében álláspontja szerint a szolgáltatás mértékének és a kötbér összegének arányát is figyelembe kell venni. A kártérítés körében hivatkozott arra, hogy nem követett el szerződésszegést, mivel a felmondás megfelelt a jogszabályoknak. A Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti tv.) 13/A. §-ára való hivatkozással kifejtette, hogy a felperes szűkített körben realizálhat hasznot, ennélfogva a felperes kárszámítása hibás, mivel nem vette figyelembe az iskolaszövetkezetek gazdálkodására vonatkozó szabályokat.