BH 1982.5.202 Üzemleállás, illetve emiatt bekövetkezett termeléskiesés folytán elmaradt haszon kártérítésként nem állapítható meg, ha a kivitelezőt terhelő kijavítási kötelezettség a szokásos évi karbantartás ideje alatt elvégezhető lett volna [Ptk. 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 340. § (1) bek.].

A felperes sertésvágó zsírüzemének megvalósítására az I. r. alperessel generáltervezési szerződést, az I. r. alperes pedig a II. r. alperessel a technológiai munkákra altervezési szerződést kötött. Az átadott létesítménnyel kapcsolatban számos hiba merült fel, emiatt a felperes még 1975. szeptemberében keresetet nyújtott be a hibák kijavítása és a kijavítással kapcsolatos költségek viselése iránt. E kereset elbírálása során a megyei bíróság megállapította az alperesek szavatossági és kártérítési felelősségét, valamint az alperesek kártérítési felelősségének az arányát. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság részben helyben hagyta, részben megváltoztatta.

Ezt követően - miután megtörtént a tervek kijavítása és a kijavítási munkák elvégzése is - a felperes a kijavítás során felmerült kárjellegű költségek viselése iránt nyújtott be újabb keresetet, egyrészt a hibás tervek miatt felmerült kivitelezési költségek címén, másrészt amiatt, hogy a kijavítás idejére a szokásos karbantartást meghaladó időre, egy hónapra le kellett állítani az üzemet, ami termeléskiesést okozott. Miután az alperesek csak részben ismerték el a felperes kártérítési igényét és azt is vitatták, hogy az üzemleállás a felperes által megjelölt időtartamra az ő hibás teljesítésük miatt volt szükséges, az első fokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el.

A szakértői vélemény szerint a felperes nemcsak az alperesek szavatossági kötelezettsége alapján eszközölt áttervezési munkákkal kapcsolatos, azokkal összefüggésben felmerült kijavítási munkák költségeit érvényesíti. Az alperesek ugyanis az áttervezés, a hibás tervek kijavítása során a felperes többletigényeit is teljesítették. Ezért a kijavítási költségeknek csak egy része olyan, ami a tervezési hibák miatt merül fel. A tervezési hibákkal kapcsolatban felmerült összes kárigényt a szakértő - három tételből adódóan - 205 652 Ft-ban határozta meg.

Az első fokú bíróság az I. r. alperest 23 114 Ft megfizetésére kötelezte a felperes javára, továbbá megállapította, hogy a felperessel szemben az I. r. alperes, azzal szemben pedig a II. r. alperes 217 471 Ft kártérítés megfizetésére köteles kamataival együtt. Ez utóbbi összeg megfizetésére közvetlenül a felperes javára a II. r. alperest kötelezte. Az ezt meghaladó kártérítési keresetet elutasította. Alaptalannak találta a felperesnek a termeléskieséssel kapcsolatos kárigényét, mert a szakvélemény szerint a hibák kijavítása megoldható lett volna az éves karbantartás időtartama alatt.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Ebben többek között azt a rendelkezést sérelmezte, hogy az első fokú bíróság a keresetét a termeléskiesésre alapított kártérítési igénye tekintetében elutasította.