A Fővárosi Törvényszék P.20552/2021/21. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 12. §] Bíró: Gál Zsófia Lívia

Fővárosi Törvényszék

22.P.20.552/2021/21.

A Fővárosi Törvényszék

Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Réti László) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek

a Vigh és Horváth Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Vigh András) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés és sérelemdíj iránt indult perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.270.000,- (egymillió-kettőszázhetvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] Az alperes tulajdonában álló település1 külterület helyrajzi szám1 hrsz. alatti, szántó művelési ágú perbeli ingatlant (Ingatlan) a felperes által képviselt cég1 Zrt. (cég1 Zrt.) haszonbérelte 2014. július 25. napjáig. 2014. február 14-én alperes képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) mint haszonbérbeadó személy1tel mint haszonbérlővel mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött, mely szerint személy1 2014. október 16. napjától 2034. október 15. napjáig tartósan haszonbérletbe vette az ingatlant.

[2] Az cég1 Zrt. 2014. júniusban a fenti szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti keresetet terjesztett elő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, mely keresetet a bíróság jogerősen elutasította, a jogerős ítéletet a Kúria Pfv.V.20.733/2018/18. számú, 2020. január 8-án kelt ítéletével hatályában fenntartotta.

[3] A keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg, 2014. júniusában az cég1 Zrt. az alperessel szemben az települési2 Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjétől birtokvédelmet kért. A jegyző 2014. július 31-én kelt határozatával a fenti per lezárultáig kötelezte az NFA-t a birtokháborítástól való tartózkodásra.

[4] Az NFA 2016. február 5-én 2016. március 16. napjára árverést tűzött ki a perbeli ingatlanra. Az árverési jegyzőkönyv szerint az ingatlanra felajánlott legmagasabb vételár 205.050.000,- forint volt a felperes ajánlata alapján. A jegyzőkönyvben feltüntetésre kerültek feléperes személyes adatai, illetve az, hogy ország állampolgár, állandó bejelentett lakcíme pedig felperes címe.

[5] A felperes 2016. március 23-án "Nyertes árverezői nyilatkozatot" írt alá. Eszerint tudomásul vette, hogy az általa felajánlott vételár a megkötendő adásvételi szerződés végleges vételára, nyilatkozott továbbá arról, hogy a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján elővásárlási joggal rendelkezik, mint bejegyzett földműves, üzemközpontja: település1, helyrajzi szám2. hrsz. Feltüntette továbbá, hogy a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdésének megfelelően állattartó telepet üzemeltet. Tudomásul vette, hogy amennyiben nem első helyen álló elővásárlási jogosult, úgy az általa licitálás során tett vételi ajánlatot más elővásárlási jogosultakkal szemben is meg kell ismertetni, amiről a vételi ajánlat elfogadása esetén az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm.rendelet előírásai alapján az NFA gondoskodik.

[6] 2016. augusztus 31-én az NFA képviseletében eljáró ügyvédi iroda e-mailben felhívta a felperest arra, hogy az elővásárlási jogosultságát igazoló dokumentumokat juttassa el számukra, amelyet a felperes 2016. szeptember 19-én e-mail útján teljesített.

[7] A felperes 2017. május 11-én írásban felkereste az NFA-t azzal, hogy az árverés óta több alkalommal érdeklődött az adásvételi szerződés megkötése érdekében az NFA-nál és az alperes jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodánál, azonban semmilyen választ nem kapott arra, hogy mikor kívánják megkötni vele az adásvételi szerződést, holott a 2016. augusztus 31-én az NFA által kért dokumentumokat megküldte. Kérte, hogy a levele kézhezvételét követő három munkanapon belül, konkrét időpont meghatározásával érdemben válaszoljanak arra, hogy mikor kívánják vele az adásvételi szerződést megkötni.

[8] Mivel az adásvételi szerződés megkötésére továbbra sem került sor, a felperes 2017. július 8-án keresetet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken az ingatlan adásvételi szerződés létrehozása iránt. A keresetlevél alperes általi átvételét követően a felperes és az alperes között 2018. január 18-án létrejött az adásvételi szerződés, ezért a felperes a keresetétől elállt és a bíróság az eljárást megszüntette.

[9] Az adásvételi szerződés rögzítette, hogy a felperes a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint olyan földművesnek minősül, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány biztosítása, illetve a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdésének e) pontja szerint olyan földművesnek minősül, akinek a lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb húsz kilométer távolságra van. A szerződés 20. pontja rögzítette, hogy magyar állampolgár, ezért ehhez kapcsolódóan külön nyilatkozott arról, hogy sikeres (alkotmányos alapismeretek) vizsgát tett és a magyar állampolgársága megszerzése folyamatban van.