A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20144/2022/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek.] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Levek Istvánné

A határozat elvi tartalma:

Személyiségi jogi per nem lehet más eljárások "árnyékpere", nem alkalmas bármely jogterületre tartozó jogvita eldöntésére.

Személyiségi jogsértés bizonyítottsága a sérelemdíjban marasztalást kizárja.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.144/2022/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Réti László ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - a Vigh és Horváth Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Vigh András ügyvéd) által képviselt alperes alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. december 14. napján kelt 22.P.20.552/2021/21. számú ítélete ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - az alperesnek 500.000 (Ötszázezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes által képviselt cég1 Zrt. 2014. július 25. napjáig bérelte az alperestől az település1i helyrajzi szám1 helyrajzi számú, szántó művelési ágú külterületi ingatlant (perbeli ingatlan). A szervezet (szervezet rövidítése) útján az alperes mint haszonbérbeadó és személy1 mint haszonbérlő a perbeli ingatlanra 2014. október 16-tól 2034. október 15-ig tartó időszakra haszonbérleti szerződést kötött; az cég1 Zrt. a szerződés relatív hatálytalanságának megállapítása iránt pert indított, a keresete jogerősen elutasításra került.

[2] Az szervezet rövidítése a perbeli ingatlan értékesítésére 2016. március 16. napjára árverést tűzött ki, amelynek nyertese a felperes lett. Az adásvételi szerződés 2018. január 18-i megkötésére azt követően került sor, hogy a felperes - a szerződéskötés elmaradása okán - keresetet terjesztett elő a szerződés létrehozása iránt.

[3] Az adásvételi szerződés kifüggesztésének az időtartama alatt - többek között - személy1 tett elfogadó nyilatkozatot elővásárlási joga gyakorlása céljából. Az szervezet rövidítése 2018. július 6-án "elővásárló adásvételi szerződésbe belépését tanúsító okirat" megjelölésű szerződést kötött személy1tel mint elővásárló vevővel, amely szerint a felperessel megkötött szerződés az alperes és személy1 között jött létre. A felperes úgy értesült a szerződéskötésről, hogy 2018. augusztus 1. napján az általa megfizetett vételár előleggel azonos összegű átutalás érkezett a számlájára.

[4] A felperes az általa vitatott szerződéskötést megelőzően és azt követően is tájékoztatta az szervezet rövidítése-t, hogy személy1 esetében nem áll fenn olyan tény, amely alapján az elővásárlási jogát vele szemben jogszerűen gyakorolhatná.

[5] A felperes 2018. szeptember 10-én keresetet terjesztett elő az alperessel és személy1tel szemben, amelyben - többek között - kérte az elővásárlási jognyilatkozat, illetve az annak alapján kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását. Az elsőfokú bíróság a keresetet a 20.P.23.969/2018/15. számú ítéletével elutasította, a határozatot a Fővárosi Ítélőtábla a 2019. október 16-án kelt 7.Pf.20.690/2019/6. számú ítéletével helybenhagyta.

[6] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát, ugyanis hátrányos megkülönböztetésben részesítette azzal, hogy többszöri kérelme ellenére nem értesítette a perbeli ingatlan árverésével kapcsolatban rendelkezésére álló információkról; nem biztosította az eljárása átláthatóságát; az irányadó jogszabályi kötelezettségeit - az adásvételi szerződés előírt határidőn belüli megkötése, az elővásárlási nyilatkozatok megfelelő értékelése - nem teljesítette; tájékoztatása mellőzésével kötött adásvételi szerződést olyan elővásárlási nyilatkozatot tevővel, aki az elővásárlásra jogosultak sorában mögötte állt. Kérte továbbá az alperest a személyiségi jogi jogsértés miatt 3.500.000 forint sérelemdíj, valamint a hátrányos megkülönböztetéssel, a jóhiszeműség és tisztesség elvének, illetőleg a joggal való visszaélés tilalmának megsértésével okozott 141.688.294 forint vagyoni kára megfizetésére kötelezni.

[7] Arra hivatkozott, hogy az szervezet rövidítése központi költségvetési szervként köteles volt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. § a) és m) pontjai alapján az egyenlő bánásmód követelményét megtartani, mind az árverés, mind az első adásvételi szerződés megkötése és az ahhoz vezető eljárás során. Az Ebktv. 8. § t) pontja szerinti védett tulajdonságaként arra hivatkozott, hogy az árverésen nem alperespolgárként vett részt, e miatt hátrányos megkülönböztetésben részesült a alperespolgársággal rendelkező, az árverésen tulajdonjogot szerzett többi személyhez képest. Amíg az árverés többi nyertesével az adásvételi szerződés az árverés lezárását követő viszonylag rövid időn belül megkötésre került, addig többszöri írásbeli érdeklődése ellenére sem kapott információt, és a szerződést a többi nyerteshez képest számottevően később, perrel fenyegetettség hatására, valamint a alperespolgárság megszerzéséhez szükséges alkotmányos alapismeret vizsga letételének igazolását követően kötötte meg vele az szervezet rövidítése. Ennek egyedüli magyarázataként az szolgálhat, hogy miután a alperespolgárság megszerzéséhez szükséges feltételeket teljesítette, csak akkor találták alkalmasnak arra, hogy vele szerződést kössenek.

[8] Álláspontja szerint az alperes eljárása sérti a jóhiszeműség és tisztesség elvét, valamint a joggal való visszaélés tilalmába ütközik [Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:3. § (1) bekezdése, 1:5. § (1) bekezdése], mert az szervezet rövidítése a többletjogosultsága kihasználásával a mellérendeltség viszonyát megbontotta, hosszú időn át függő helyzetben tartotta azzal, hogy a megkereséseire nem válaszolt, az eljárás menetéről nem tájékoztatta, az adásvételi szerződésüket számottevő késedelemmel kötötte meg. Emellett az igazságosságot, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva értékelte személy1 elővásárlási nyilatkozatát, és kötötte meg vele az adásvételi szerződést, ezáltal elesett attól, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezze, a szerződéskötés elmaradása pedig számára hátrányt okozott.

[9] A sérelemdíj iránti követelése körében arra hivatkozott, hogy az alperes eljárása következtében az üzlettársai előtt hitelvesztést szenvedett el, mert őket arról tájékoztatta, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem ütközik akadályba.