A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27045/2017/4. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Hum Ferenc

A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Törőcsik Attila ügyvéd (felperesi képviselő címe ltal képviselt felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek- az Ivanovits Ügyvédi Iroda (dr. Ivanovits Andrea ügyvéd; alperesi képviselő címe alperes neve (alperes címe) alperes elleni közigazgatási perében eljárva meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság a keresetet elutasítja.

Köteles a felperes az alperesnek 15 napon belül 30.000,- (azaz harmincezer) Ft perköltséget megfizetni.

Köteles a felperes az államnak az állami adóhatóság felhívására a közölt módon és időben 30.000,- (azaz harmincezer) Ft eljárási illetéket megfizetni.

Az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

A bíróság a felek nyilatkozatai és a csatolt közigazgatási iratanyag alapján a következő tényállást állapította meg.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága a 2010. május 10-én kelt 168/1701/36/10/2009. számú határozatával a felperes támogatási kérelmének helyt adott, azzal, hogy a 4. évre vállalt EÜME 13,92.

A működtetési időszak 1-5 évre lebontva 2011-2015. volt.

A fenti határozat 2010. május 25-én jogerőre emelkedett.

A felperes 2010. október 28-án kifizetési kérelmet nyújtott be.

Az elsőfokú hatóság a 2010. november 19-én kelt 168/1701/36/14/2009. számú határozatával a kifizetési kérelemnek helyt adott, és 9.735.120,- Ft támogatási összeget állapított meg.

Az indokolás hivatkozott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII.29.) FVM rendelet (Jogcímrendelet) 3. § (3) bekezdésére és 8. § (1) bekezdésére azzal, hogy a támogatási összeg 90 %-a egy összegben, forintban kerül kifizetésre.

A felperes 2016. március 31-én benyújtotta a 10 %-ra vonatkozó kifizetési kérelmet.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2016. augusztus 16-án kelt 168/1701/36/33/2009. számú határozatával a fenti kifizetési kérelmet elutasította, és kötelezte a felperest 9.735.120,- Ft jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére.

Az indokolás tartalmazta, hogy a felperes nem érte el a jóváhagyott támogatási kérelemben a 4. évre vállalt EUME értéket, így nem felelt meg a Jogcímrendelet 4. § (4) bekezdés f-g./ pontjának és a 8. § (3) bekezdésének.

A kifizetési kérelem kapcsán vizsgált év a működtetési időszak 5. éve volt, így nem teljesült a Jogcímrendelet 9. § (11) és (12) bekezdése, erre tekintettel a Jogcímrendelet 9. § (9) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt kellett alkalmazni (csak a 10 %-ra irányuló kifizetési kérelmet nem lehetett elutasítani).

Hivatkozott az elsőfokú hatóság a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. tv. (Etv.) 69. § (1) bekezdés e./ pontjára.

A határozattal szemben a felperes nyújtott be fellebbezést.

Az alperes a 2016. november 23-án kelt JHÁT-JF/4488/2. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az indokolás rögzítette, hogy a felperes a támogatási határozat kézhezvételét követő 5. naptári évben (2015.) sem teljesítette a 4. évre vállalt üzemméretet, ekként valóban alkalmazni kellett a Jogcímrendelet 9. § (9) bekezdését.

Az alperes szerint a működtetési időszak tartalmát 2011. évtől kellett számítani, a felperes legkésőbb 2016. március 1-31. között nyújthatott be kifizetési kérelmet a megítélt támogatási összeg 10 %-ára (Jogcímrendelet 8. § (3) bekezdés).

Tartalmazta az indokolás, hogy a vállalt EUME 13,92, a teljesített EUME viszont csak 10,6 volt.

A visszakövetelés jogalapja kapcsán az alperes a Jogcímrendelet 9. § (9) bekezdésén túlmenően utalt az Etv. 69. § (1) bekezdés e./ pontjára.

Az alperessel szemben a fenti határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kereseti kérelme a határozatok hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezésére irányult.

A tényállás rögzítését követően hivatkozott az 1/2011. (V.09.) KK véleményre, annak kiemelése mellett, hogy az alperes eljárási jogszabálysértést vétett. Ezzel összefüggésben idézte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 72. § (1) bekezdés c./ pontját. Sérelmezte, hogy a határozat nem rögzítette az ügy tárgyának megjelölését, csupán a kifizetési kérelem elutasítását tárgyazta, az ügyfél jogosulatlanná minősítését, illetve a támogatási összeg visszafizetésére kötelezését azonban nem.

Anyagi jogszabálysértésként hivatkozott az Etv. 57. § (2)-(3) bekezdésének, illetve 69. § (8) bekezdésének sérelmére. Az utóbbi törvényhelyben rögzített 5 éves elévülés kapcsán utalt arra, hogy a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől nem 5, hanem 6 év illetve 3 hónap telt el, azaz az alperesnek, illetve az elsőfokú hatóságnak nem lett volna lehetősége arra, hogy kötelezze őt az összeg visszafizetésére.

A közigazgatási per során benyújtott beadványában az Etv. 69. § (8) bekezdés értelmezése kapcsán utalt két csatolt ítéletre, mégpedig a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.946/2016/7., illetve a Kúria Kfv.35.616/2015/4. sorszámú döntésére.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, arra hivatkozással, hogy a keresetlevélben rögzített jogszabálysértéseket nem követte el.

Álláspontja szerint az ügy tárgyának téves feltüntetése nem hatott ki az ügy érdemére.

Az elévülési idő sérelmét kifogásoló keresetrészt nyilvánvalóan iratellenesnek tekintette, azzal, hogy a hatóság nem állapította meg a felperes intézkedésben való jogosulatlan részvételét. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az elsőfokú közigazgatási szerv nem az Etv., hanem a Jogcímrendelet alapján alkalmazta a szankciót, azaz az elévülésre irányuló felperesi hivatkozás súlytalan.

A kereset az alábbiak szerint alaptalan.