62015CN0308[1]

C-308/15. sz. ügy: Az Audiencia Provincial de Alicante (Spanyolország) által 2015. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Banco Popular Español S.A. kontra Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu

24.8.2015 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 279/24

Az Audiencia Provincial de Alicante (Spanyolország) által 2015. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Banco Popular Español S.A. kontra Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu

(C-308/15. sz. ügy)

(2015/C 279/30)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Alicante

Az alapeljárás felei

Felperes: Banco Popular Español S.A.

Alperesek: Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1) Összeegyeztethető-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, [amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve] azon körülmény, hogy egy kölcsönszerződésben foglalt küszöb-kikötésnek tisztességtelen jelleg miatti semmisségéből eredő visszafizetési kötelezettség ne a szerződés megkötésének időpontjára, hanem egy későbbi időpontra rendelkezzen visszaható hatállyal?

2) A tisztességtelen kikötésből eredő visszaható hatály korlátozását megalapozó, az érdekeltek jóhiszeműségére vonatkozó feltétel az uniós jog olyan önálló fogalmának tekinthető-e, amelyet az összes tagállamnak egységesen kell értelmeznie?

3) Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kell figyelembe venni az érdekeltek jóhiszeműségének megállapításához?

4) A fentiektől függetlenül, megfelel-e az érdekeltek jóhiszeműségének az eladó vagy szolgáltató azon magatartása, amely a szerződés létrejöttekor az átláthatóságnak a kikötés tisztességtelen jellegét meghatározó hiányát idézte elő?

5) A súlyos zavarok kockázata, amely a tisztességtelen kikötésből eredő visszaható hatály korlátozásának alapjául szolgál, az uniós jog egységesen értelmezendő önálló fogalmának tekinthető-e?

6) Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kellene figyelembe venni?

7) A súlyos zavarok kockázatát úgy kell-e értékelni, hogy csak az eladó vagy szolgáltató számára okozott súlyos zavarokat kell figyelembe venni, vagy a szóban forgó küszöb kikötés alapján kifizetett összegek teljes visszatérítésének hiányában a fogyasztóknál bekövetkezett vagyonvesztést is tekintetbe kell venni?

8) Összeegyeztethető-e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és az Európai Unió Alapjogi Chartája (2) 47. cikke által elismert hatékony jogorvoslathoz való joggal az a körülmény, hogy egy fogyasztóvédelmi egyesület által [három] pénzintézet ellen indított eljárás keretében egy "küszöb-kikötés" semmisségének megállapításából eredő helyreállítási jogkövetkezmény korlátozása automatikusan kiterjed a különböző pénzintézetekkel jelzálogkölcsön-szerződést kötő fogyasztók által egy "küszöb-kikötés" tisztességtelen jellege miatt indított egyéni keresetekre is?

(1) HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet, 288. o.

(2) HL 2000. C 364., 1. o.