A Budapest Környéki Törvényszék Mf.20649/2008/7. számú határozata határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 102. §, 104. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §] Bírók: Kertné dr. Fehér Klára, Mogony Józsefné, Somné dr. Billege Margit

Mf.20.649/2008/7.

A Bíróság, mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Matyasovszki Tünde jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen határozat hatályon kívül helyezése iránt a ...Bíróságon 4.M.834/2006. számon indított perében a 2007. szeptember 11. napján kelt 10. sorszámú ítélet ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes .../2006. számú, hátrányos jogkövetkezmény kiszabásáról szóló határozatában írt 5%-os alapbércsökkentés időtartamát 12 hónapról 6 hónapra csökkenti valamint a felperes ... áthelyezését mellőzi. A felperes elsőfokú perköltség viselési kötelezettségét mellőzi.

Felek másodfokú költségeiket maguk viselik.

Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 7.000 (hétezer) forint, fellebbezési részilletéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A munkaügyi bíróság 10. sorszámú ítéletével a felperes keresetét, melyben a hátrányos jogkövetkezményt kiszabó alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte, elutasította. Az indokolása szerint a felperes részére biztosított, de visszautasított tartalék kerékpár kézbesítésre alkalmas volt. A kerékpáron hátul volt a kézbesítőtáska tartó vaskeret, amiből hiányzott ugyan a vászonzsák, de a kézbesítőtáskát így is megtartotta. A felperes alappal nem hivatkozhat arra, hogy a kormányon nem volt kosár, ezért a kerékpárral csak tiltott módon, balesetveszélyesen lehetett volna dolgozni. Ezt a felperesi állítást a tanúvallomások nem támasztották alá, egyébként a más kerékpár elején lévő kosár nem a kézbesítő-kerékpár tartozéka. tanúvallomása igazolta azt is, hogy a felperes 2006. február 27-én 9.30 óra helyett 11.30 órakor indult el kézbesíteni, délután pedig engedély nélkül távozott el, így járatosi feladatát nem látta el. Továbbá ezen a napon, valamint február 28-án és március 1-jén is gyalog kézbesített, ennek az volt a következménye, hogy a szükségesnél kevesebb küldeményt kézbesített. A bizonyítási eljárás adatai alapján nem fogadta el a felperesnek azt az előadását, hogy vele a szolgálati beosztást nem ismertették ugyanis ....azt vallotta, hogy a...lévő jelenléti íven feltüntetésre került, hogy kinek kell ellátni a járatosi feladatokat. A felperes február 28-án délutántól már ellátta a járatosi feladatokat, tehát tisztában volt azzal, hogy ezt a feladatot neki kell ellátnia. Mivel a felperes a sérelmes munkáltatói határozatban foglalt kötelezettségszegéseket megvalósította, a munkáltató jogszerűen szabta ki a hátrányos jogkövetkezményeket. Mellőzte a munkaügyi bíróság a felperes helyszíni szemle tartására irányuló indítványát, mivel a felperes nem vitatta, hogy járata kerékpárral történő munkavégzésre volt megállapítva. Továbbá munkavédelmi szakértő kirendelését sem tartotta indokoltnak, mert a visszautasított kerékpáron hátul volt táskatartó vaskeret, az első kosár pedig nem tartozék.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával keresetének helyt adó ítélet hozatalát kérte. Álláspontja szerint az ítélet megalapozatlan, megállapítási iratellenesek és életszerűtlenek. Fellebbezése indokolásában hivatkozott arra, hogy a hátsó táska tartó a kerékpár tartozéka az ahhoz tartozó táskát később meg is kapta. A perbeli időben általa használt kézbesítőtáskát ellenben nem lehetett a kerethez rögzíteni. A bíróság által elfogadott kötözés, pedig nyilvánvalóan nem lehetett megoldás a nagy anyagmennyiség következtében a kötözéssel járó időigényesség miatt. Mindez azonban közömbös, mert a kerékpárt azért utasította vissza, mert annak elülső részéhez semmilyen fémkeret "kosár" nem volt kialakítva, így csak tiltott módon, balesetveszélyesen lehetett volna vele dolgozni. Téves a munkaügyi bíróságnak az ezzel ellentétes álláspontja. Ahhoz, hogy balesetmentesen tudjon kézbesíteni a járatrendbe rendezett kézbesítendő anyagnak a kerékpár elülső részén kell lennie. A hátulra szerelt kosár szerepe csupán annyi, hogy a tartalék kézbesítendő anyagot tárolja. Mindezt leírta 2006. február 27-én a posta vezetőjének írt tájékoztatójában. Álláspontját tanúvallomása is igazolta, hogy elülső kosár hiányában a kézbesítendő anyagot a kormányra akasztották, ami tiltott, mert balesetveszélyes és ezt ők is elismerték. A munkaügyi bíróság tehát helytállóan állapította meg, hogy a kormányra akasztott táska balesetveszélyes, így a munkáltató csak akkor tett volna eleget az Mt. 102. § (1) és (2) bekezdésében írt kötelezettségének, ha a kézbesítő kerékpáron elől van a kosár. Ha nincs vagy megtagadják a munkavégzést vagy tiltott, balesetveszélyes módon kézbesítenek.

A járatosi szolgálattal kapcsolatos indokolással azért nem értett egyet, mert az ott írtakkal szemben a járatosi szolgálatról nem volt írásbeli utasítás, hanem szokásjog. Eszerint a feladatot három kézbesítő heti váltásban látta el, addig panaszmentesen. Az iratokkal és tanúvallomásával is ellentétes a bíróságnak az a megállapítása, hogy a járatosi szolgálat ellátásának kötelezettsége őt terhelte volna a február 27-ével kezdődő héten, ezt határozatában a munkáltató sem állapította meg. ..., aki rendszeres helyettesként dolgozik tanúvallomásában megerősítette, hogy a törzskézbesítőt helyettesítő rendszeres helyettes köteles ellátni a helyettesített feladatkörét, így a járatosságot is. ...kivételével a tanúvallomások az állítását megerősítve cáfolták, hogy a ... előre elkészített és hozzáférhető szolgálati beosztás volt, de megdőlt az alperesnek az az állítása is, hogy a szolgálati beosztás a jelenléti íven került feltüntetésre. Ennek igazolására kétszer is kérte a februári jelenléti ív csatolását eredménytelenül, ennek oka pedig az, hogy nem is volt. 2006. novembertől 2007. januárig egyénileg vezettek jelenléti ívet, hivatalos jelenléti ívet csak 2007. március 20. után vezetett be az alperes. Az iratokhoz az alperes részéről csatolt 2006. február havi szolgálati beosztás szerint február 13-20. között látott el járatosi feladatokat. A 3 kézbesítő egymást hetente váltva dolgozott, előtte az 1. számú kézbesítő ...volt, a 2. számú kézbesítő...két hét szabadságra ment, így nem ő a 3. számú kézbesítő következett a február 27-i héten, hanem a rendszeres helyettesítő. A munkaügyi bíróság, tehát a tényekkel szemben állapította meg, hogy február 28-án délutántól azért látta el a járatosi feladatokat, mert tudta, hogy ezen a héten ez a kötelezettség őt terheli. ...2006. február 28-án reggel nem azt kifogásolta, hogy előző nap nem látta el a járatosi feladatokat, hanem azt, hogy délután miért nem ő zárt és hogy reggel miért nem fogadta a járatot. Ekkor közölte azt is, hogy ő lesz azon a héten a járatos. Számára nyilvánvaló, hogy ez a bicikli ügy miatti bosszú volt.