A Szegedi Törvényszék Bf.397/2017/12. számú határozata rongálás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 117. §, 348. §, 351. §, 352. §, 353. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 13. §, 64. §, 371. §, 459. §] Bírók: Altmayer Ákos, Juhászné dr. Prágai Erika, Nógrádi Beáta

ÁÍÓÁ SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

2.Bf.397/2017/12.

A Szegedi Törvényszék a 2.Bf.397/2017. számú büntetőügyben Szegeden, 2018. február 23. napján megtartott fellebbezési nyilvános folytatólagos tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A társtettesként elkövetett rongálás vétsége miatt I.rendű vádlott neve ÉS TÁRSA ellen indított büntetőügyben a Szegedi Járásbíróság 2017. január 18. napján kihirdetett 7.B.2013/2016/7. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában alkalmazott intézkedést megrovásra enyhíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott személyazonosító okmányának száma 212430 BE, tartózkodási helye Németország, Düsseldorf, Konkordia Strasse 22.

II.rendű vádlott neve II. r. vádlott születési éve helyesen 1979.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rongálás vétségében (Btk. 371. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont), ezért a bíróság a vádlottakat egyezően egy év próbára bocsátotta. Rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült 32.400 forint bűnügyi költség egyetemlegesen történő megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II. r. vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentése érdekében, emellett az I. és a II. r. vádlottak védője mindkét vádlott vonatkozásában elsődlegesen bűncselekmény hiányában történő felmentés, másodlagosan az elsőfokú bíróság által kiszabott intézkedés enyhítése céljából jelentett be fellebbezést. A másodfokú eljárás során a vádlottak védője a fellebbezését akként módosította, hogy azt csupán a vádlottak bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében tartotta fenn.

A Csongrád Megyei Főügyészség képviselője a Szegedi Törvényszékhez 2017. március 30. napján érkezett első átiratában a bűnjelek vonatkozásában történő rendelkezés módosítása mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, majd a másodfokú bíróságnál 2017. június 30. napján iktatott második átiratában a korábbiakban kifejtett állásponttal ellentétben a vádlottak bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. Kifejtette azon álláspontját, miszerint a vádlottak magatartása nem valósított meg bűncselekményt, ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságából fakadóan a vádlottak terhére rótt cselekmény nem tekinthető társadalomra veszélyes magatartásnak.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Csongrád Megyei Főügyészség által a vádlottak felmentése érdekében előterjesztett indítvány a másodfokú bíróságot nem köti, így az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi felülbírálata ennek okán nem ütközött akadályba.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a Be. 348. § (1) bekezdése alapján történő felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást az eljárási szabályoknak megfelelően folytatta le, ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása részben megalapozatlan volt figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást nem teljes körűen körűen derítette fel.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a Be. 351. § (2) bekezdés a) pontjában írtak szerinti részbeni megalapozatlansága, azaz részbeni felderítetlensége abból fakadt, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során nem kellő módon tisztázta, hogy a vádlottak által megvalósított bűncselekménynek ki a sértettje, illetőleg az sem került kellő módon felderítésre, hogy a vádlottak által megrongált plakátok megbízási szerződés alapján milyen időtartamra kerültek kihelyezésre az adott plakáthelyekre, azaz a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a plakát értékkel bíró vagyontárgy volt-e.

A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának a fentiekben részletezett részbeni megalapozatlansága részbizonyítás elrendelése útján kiküszöbölhető, ezért a Be. 353. § (1) bekezdése alapján részbizonyítást rendelt el, melynek felvételére a Be. 353. § (2) bekezdés alapján tárgyalást tűzött.

A törvényszék a részbizonyítás keretében a másodfokú bírósági tárgyaláson tanúként kihallgatta Tanú1 a Cég1 ügyvezető igazgatóját, majd a Miniszterelnöki Kabinet Iroda - bíróság megkeresésére adott - válaszát ismertette.

A lefolytatott részbizonyítás eredménye alapján, továbbá a rendelkezésre álló iratok egybehangzó adataira figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette:

Magyarország Kormánya a megélhetési bevándorlás és a terrorizmus kérdésében folytatandó nemzeti konzultáció keretében felmerülő aktuális feladatokról szóló 1260/2015.(IV.30.) Korm. határozat alapján nemzeti konzultációt folytatott 2015. év során a bevándorlásról és a terrorizmusról. A nemzeti konzultáció végrehajtása érdekében vállalkozási és felhasználási keretszerződést a Miniszterelnökség (továbbiakban megrendelő) 2015. május 21. napján kötötte 2015. július 15. napjáig terjedő határozott időtartamra a vállalkozóval. A kormány

tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 2/2014.(VI.6.) Korm. rendelet 136/B. § (1) bekezdése szerint az egyes kormányrendeleteknek a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 306/2015.(X.26.) Korm. rendelet alapján a Miniszterelnökség jogutódja 2015. október 27. napjával kezdődően a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

A jelzett vállalkozási és felhasználási keretszerződés alapján került Szegeden kihelyezésre az elsőfokú ítélet 2. oldal utolsó, valamint 3. oldal első bekezdésében meghatározott helyszíneken a "nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról" szóló 7 db óriásplakáttal azzal, hogy a keretszerződés értelmében a kihelyezés időtartama 2015. június hó 1. és 2015. június hó 30. napja közötti volt valamennyi plakát tekintetében.

A Miniszterelnökség, mint megrendelő a vállalkozó részére a hivatkozott megrendeléssel kapcsolatos vállalkozói díjat megfizette.

I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak az elsőfokú ítéletben írt időpontban és helyszíneken a Cég1 Kft. által kihelyezett, de Miniszterelnökség (jogutódja a Miniszterelnöki Kabinetiroda) sértett tulajdonában álló óriásplakátokat rongálták meg. Cselekményükkel összefüggésben a sértettnek az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott összegű rongálási kárt okozták.

Fenti helyesbítésre azért volt szükség, mert a törvényszék által foganatosított részbizonyítás eredményeként a sértett kiléte tisztázást nyert és emellett az is megállapítható volt, hogy a vádban írt magatartás megvalósításakor, azaz 2015. június 10. napján a vádlottak által megrongált 7 plakát értékkel bíró dolog volt, ugyanis a plakát kihelyezésének időtartama 2015. június 1. napjától 2015. június 30. napjáig tartott.