A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27060/2014/24. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 164. §, 339. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 135. §, 143. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. §, 72. §] Bíró: Maár Zsuzsanna

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Darázs Lénárd Ügyvédi Iroda által képviselt (felperes neve) (felperes címe) felperesnek,- a dr. Nagy Zsuzsanna jogtanácsos és a dr. Gégény Dóra jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (8000 Székesfehérvár, Bástya u. 8.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

a bíróság az alperes 3767405790 iktatószámú másodfokú határozatát - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adóigazgatósága Ellenőrzési Igazgatóhelyettes 3765721715 számú elsőfokú határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezi.

Az eljárás során felmerült illeték az állam terhén marad.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 3.000.000,- (hárommillió) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az Országgyűlés 2010. évben az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók különadó-kötelezettségéről megalkotta az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvényt, mely három tevékenységi körre: a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre, valamint az energiaellátók

jövedelemadóját fizetők által folytatott vállalkozási tevékenységre terjesztette ki az adókötelezettséget, korlátozott időbeli hatállyal, három adóévre: 2010., 2011. és 2012. évekre.

Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényt 2010. október 20. napján hirdették ki, 2010. december 4. napjától 2013. január 1. napjáig volt hatályban.

A törvény 1.§-a az értelmező rendelkezések között az 1. pontban meghatározza a bolti kiskereskedelmi tevékenység fogalmát, az 5. pontban pedig a nettó árbevétel fogalmát.

A 2.§ értelmében adóköteles

a) a bolti kiskereskedelmi tevékenység,

b) a távközlési tevékenység folytatása, továbbá

c) az energiaellátó vállalkozási tevékenysége.

A 3.§ (1)-(2) bekezdése szerint az adó alanya a 2.§ szerinti adóköteles tevékenységet folytató jogi személy, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó.

Adóalany a külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett, 2.§ szerinti adóköteles tevékenysége vonatkozásában.

A törvény 4.§ értelmében az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2.§ szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.

Az adó mértékét a különadó törvény 5.§-a határozza meg, melynek a) pontja alapján bolti kiskereskedelmi tevékenységvégzés esetén az adó mértéke

· az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

· az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

· az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,

· az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

A törvény 7.§-a az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adó- és adóelőleg fizetési kötelezettségének megállapítására külön szabályt rendel alkalmazni.

A törvény 7.§ (1) bekezdése alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2.§ a)-b) pontjai szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5.§ szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2.§ a)-b) pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2.§ a)-b) pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.

A törvény 7.§ (1) bekezdése értelmében tehát a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóköteles nettó árbevételét összegezni kell, majd pedig ezen összegre kell vetíteni a progresszív adómértéket az adó kiszámítása érdekében. Az egyes adóalanyok az így kiszámított adót az adóköteles árbevételük arányában viselik. Ugyan ilyen számítási módot kell alkalmazni az adóelőleg megállapítása során is.

Ezen számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

A Tao. tv. 4.§ 23. pontja határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát. E törvény alkalmazásában kapcsolt vállalkozás

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.