BH 2013.11.313 Ha a felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, a hitelezői igényekkel, az adós tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez, azt az adós képviselőjeként teszi meg akkor is, ha a Cstv. arra az esetre alkalmazandó szabálya nem tartalmazza azt a kifejezést, hogy mindezt az "adós nevében" teszi [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27/A. § (12) bek., 51. § (4) bek.].

Az adós elleni felszámolási eljárást 2009. szeptember 1-jén indította meg a megyei bíróság, felszámolóként a P. Zrt.-t jelölve ki.

Az elsőfokú bíróság végzésében a hitelező, mint az adóssal szerződő fél által benyújtott kifogásnak helyt adott és a felszámoló azon intézkedését, mely szerint az adós és hitelező között a C. gyártmányú rakodógép vonatkozásában létrejött szerződést felmondja, illetve megszűntnek tekinti, megsemmisítette.

A végzés ellen az eljárás során a felszámoló jogi képviselőjeként eljárt dr. V. J. nyújtott be fellebbezést, melyet a "H. Kft. v.a. képviseletében" megjelöléssel írt alá.

A másodfokú bíróság 2. sorszámú végzésében az adós fellebbezésének minősítette a beadványt és azt hivatalból elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a fellebbezés érdemben nem bírálható el. Hivatkozott a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (4) bekezdésében írtakra, mely szerint a kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló fellebbezhet, de az adós részére a Cstv. nem biztosít ilyen jogosítványt. Ezért az adós nevében benyújtott fellebbezést a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 237. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.

Megjegyezte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú eljárás során becsatolt meghatalmazás a jogi képviselőt nem hatalmazta fel a felszámoló képviseletére. E meghatalmazásban ugyanis dr. Sz. E. mint felszámolóbiztos a H. Kft. f.a. (adós) képviseletében eljárva hatalmazta meg a jogi képviselőt. Jóllehet felszámolóbiztosként és a felszámoló bélyegzőjével aláírtan, de nem a felszámoló képviseletére hatalmazta meg dr. Sz. E. a jogi képviselőt, hanem a saját képviseletére. Dr. Sz. E.-nek az adós képviseletében eljárva tett meghatalmazó nyilatkozata legfeljebb akkor jogosítja fel a jogi képviselőt a bíróság előtti eljárásra, ha a felszámoló a felszámolóbiztos útján az adós nevében eljárva tesz nyilatkozatot. Miután azonban a Cstv. 51. § (4) bekezdése szerinti fellebbezést a felszámoló nem az adós nevében, hanem a felszámoló szervezet nevében teszi meg, azaz önálló félként jár el a kifogás folytán indult eljárásban, a fellebbezési jog is félként, felszámolóként illeti meg. Az adós felszámolója pedig a társaság és nem dr. Sz. E.

Az ítélőtábla határozata ellen a felszámoló társaság nevében nyújtott be a jogi képviselő fellebbezést, melyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzése már egy megismételt eljárásban született meg, melyet az ítélőtábla végzésével rendelt el. Az ítélőtábla érdemben vizsgálta a jogvitát és határozottan előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy mit kell vizsgálnia. Az ítélőtábla legitimáció hiányára vonatkozó megállapítása ellentétes az ítélőtábla korábbi határozatában foglaltakkal.

A kifogást előterjesztő hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.

A Kúriának, mint másodfokú bíróságnak a fellebbezés alapján abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámoló ellen a Cstv. 51. § alapján benyújtott kifogás alapján indult eljárásban, a felszámoló az adós képviseletében, vagy önállóan, saját nevében vesz részt, illetve van-e olyan helyzet, amikor a felszámoló az adós felszámolása során önállóan, a saját nevében jár el.

A Cstv. 6. § (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni, és ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.

A Cstv. 34. § (2) bekezdése értelmében - mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet - az adósnak a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően nincsenek önálló jogosítványai, csak a legfőbb szervének [Cstv. 8. § (1) bekezdés] van jogosultsága kifogást előterjeszteni, egyezséget kötni. A legfőbb szerve által képviselt adós tehát a törvény által korlátozott jogosítványokkal rendelkezik a felszámolás során, ezekben az esetekben azonban félként kell figyelembe venni. Az adós vagyonára vonatkozó jogviszonyokban azonban az adóst nem a legfőbb szerv képviselője, hanem a felszámoló képviseli.

A Kúria a Cstv. szövegét vizsgálva megállapította, hogy a Cstv. szövegében általában a "felszámolót" jogosítja, illetve kötelezi. Kizárólag a Cstv.33/A. §-a, illetve a Cstv. 40. §-a szerint indítandó perek vonatkozásában nevesíti azt, hogy a felszámolónak az "adós nevében" kell a keresetet benyújtania, illetve a Cstv. 63/A. §-ában az "adós képviseletében" jár el a felszámoló a per megindításakor.

Ebből következően tehát abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy amikor nincs külön megjelölve, hogy a felszámoló az adós nevében vagy képviseletében jár el, akkor a felszámoló a saját nevében tesz-e jognyilatkozatokat, vagy pedig az adós nevében és képviseletében eljárva.

A Cstv. 27/A. § (12) bekezdése szerint "a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el."

A Kúria álláspontja szerint a fenti rendelkezésből következően a felszámoló - mint az adós vagyonával rendelkezni jogosult - az adós külső kapcsolataiban a hitelezőkkel, harmadik személyekkel, a hatóságokkal szemben az adós nevében jogosult jognyilatkozatot tenni, sőt az adós nevében fellépő tulajdonosokkal szemben is megilleti ez a jog, ha az adós legfőbb szerve képviselője útján [Cstv. 51. § (1) bekezdés] kifogást terjeszt elő.

A felszámoló társaság ugyanis önmagában egy gazdálkodó szervezet, a felszámolói minősége abból ered, hogy a bíróság az adós felszámolásának lefolytatására kirendelte. A felszámolónak - mint az adós harmadik személyek felé eljáró képviselőjének - a felszámolás során végzett, az adós vagyonával kapcsolatos tevékenységét vagy mulasztását a felszámolás során nem lehet peres vagy más nem­peres eljárásban vitássá tenni, erre - a felszámolási eljárás specialitása miatt - csak a kifogás jogintézménye nyújt lehetőséget. Ha a felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, a hitelezői igényekkel, az adós tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez stb., azt az adós képviselőjeként teszi még akkor is, ha a Cstv. arra az esetre alkalmazandó szabálya nem tartalmazza azt a kifejezést, hogy mindezt az "adós nevében" teszi.

A felszámoló nyilatkozata tehát általában az adós képviselőjeként tett nyilatkozatként értelmezhető még akkor is, ha az ő jogszabálysértő tevékenységét vagy mulasztását támadja kifogással a sérelmet szenvedett fél (Cstv. 51. §).