BH 2024.5.113 Amennyiben az egyik szerződéskötő fél egy törvényben szabályozott, ezért erkölcsi értelemben értéksemleges szerződés megkötése által valósíthatja meg a súlyos bűncselekménynek minősülő magatartását, ez a körülmény akkor is jóerkölcsbe ütközővé teheti a szerződést, ha erről a szándékról a másik szerződéskötő félnek nem volt tudomása [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 339. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 264. § (1) bek.].

Pertörténet:

Siófoki Járásbíróság P.20203/2022/35., Kaposvári Törvényszék Pf.20097/2023/6., Kúria Pfv.20955/2023/6. (*BH 2024.5.113*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. és II. rendű alperes 2009. év folyamán megállapodtak abban, hogy az ismeretségi körükbe tartozó személyektől az I. rendű alperes által kifejlesztett "S." fantázia nevű sebkezelő gél gyártására hivatkozva pénzkölcsönöket vesznek fel. Az I. és II. rendű alperesnek a kölcsönösszegek visszafizetése már akkor sem állt szándékában, amikor a kölcsönösszegeket átvették, céljuk az volt, hogy azokat egymásközt elosztva jogtalan haszonra tegyenek szert.

[2] A II. rendű alperes 2011 tavaszán megkérte a vele ismerősi viszonyban álló felperest, hogy befektetési célból találkozzon az I. rendű alperessel. A találkozó az I. rendű alperes budapesti magánrendelőjében történt meg, ahol az I. rendű alperes a II. rendű alperes jelenlétében a gél forgalomba hozatalára 50 000 000 forint kölcsönt kért a felperestől.

[3] A felperes mindösszesen 23 500 000 forint kölcsönt adott az I. rendű alperesnek. A II. rendű alperes a jogügylet során az I. rendű alperes megbízottjaként járt el. A kölcsönszerződést 2011. március 23-án írásba foglalták, visszafizetési határidőként 2011. május 23-át jelölték meg. A felperes a lejárati határidő után a kölcsönösszegből 1 600 000 forintot kapott vissza.

[4] A felperes 2013. március 4-én feljelentést tett az I. és II. rendű alperesek ellen bűncselekmény alapos gyanúja miatt, mert kölcsönkértek tőle 23 500 000 forintot, amit nem fizettek vissza. A felperes nyilatkozott arról, hogy a 23 500 000 forint megfizetésére vonatkozóan polgári jogi igényt érvényesít, és kéri az alperesek vagyonának zár alá vételét ezen összeg biztosítása érdekében.

[5] A büntetőügyben 2020. január 21-én megtartott tárgyaláson tanúként kihallgatott felperes a polgári jogi igényét fenntartotta.

[6] A büntető bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. és II. rendű alperes (a büntetőügyben I. és III. rendű vádlott) bűnös 7 rendbeli társtettesként három esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, és emiatt őket halmazati büntetésként két év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, aminek a végrehajtását mindkét vádlott esetében két év próbaidőre felfüggesztette. A felperes polgári jogi igényét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 560. § (1) bekezdés n) pontja alapján egyéb törvényes útra utasította.

[7] Az ítélet a II. rendű alperes vonatkozásában első fokon, az I. rendű alperes vonatkozásában másodfokú bíróság helybenhagyó végzésével 2022. január 17-én emelkedett jogerőre.

[8] A büntetőügyben meghozott elsőfokú ítélet ellen a felperes nem fellebbezett, az ítélethirdetésen nem volt jelen, az elsőfokú ítéletet 2021. április 9-én vette át.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[9] A felperes 2022. április 4-én előterjesztett keresetében egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket 21 900 000 forint, ennek 2011. március 23. napjától a kifizetésig járó jegybanki alapkamat plusz 8% késedelmi kamata megfizetésére bűncselekménnyel okozott kár megtérítése címén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 339. és 344. §-a alapján.

[10] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte.

[11] Elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes igénye elévült, mert a kölcsönszerződésbe foglalt 2011. május 23-i teljesítési határidőhöz képest a felperes a büntetőtárgyaláson 2020. január 21-én előterjesztett polgári jogi igénye elévült. A gyakorlat szerint csak az a polgári jogi igény alkalmas az elévülés megszakítására, amelyet a bíróság érdemben bírál el. A büntetőeljárás megindítása nem szakítja meg az elévülést.

[12] Érdemben a kereset elutasítását azért kérte, mert állítása szerint nem ő tartozik a felperesnek. Nincs kártérítési felelőssége a felperessel szemben, a kölcsönszerződésben félként nem szerepel. Vitatta a büntetőbíróság által megállapított tényállást és a bűnösségét is, állította, hogy maga is áldozat, akit a II. rendű alperes és a büntetőeljárásban még szereplő II. rendű vádlott felhasznált arra, hogy tőle és más személyektől pénzt csaljanak ki, neki magának is tetemes vagyoni kárt okoztak. Ő maga is tévedésben volt. Állításának igazolására kérte, hogy a bíróság hallgassa meg személyesen, szükség esetén szembesítse a felperessel. Hivatkozott arra, hogy a II. rendű alperes ellenkérelemmel sem élt, a két alperest külön kell kezelnie a bíróságnak, és nem állapítható meg az egyetemleges felelősségük sem. A követelés összegszerűségét nem vitatta.

[13] A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.

Az első- és a másodfokú ítélet

[14] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek tizenöt nap alatt egyetemlegesen 21 900 000 forintot, ennek 2011. március 23-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[15] Ítélete jogi indokolásában rögzítette, hogy a jogvitára a régi Ptk.-t kell alkalmazni, és ismertette annak 200. § (2), 339. § (1), 344. § (1), 326. § (1), (2), 327. § (1), (2) és 301. § (1) bekezdését.

[16] Arra tekintettel, hogy az alperesek magatartása csalást valósított meg, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kereset nem bírálható el a kontraktuális felelősség szabályai szerint. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése vagy a szerződés megtámadása érvénytelenségi okból érvényes szerződést feltételeznek. A perbeli kölcsönszerződés azonban az elsőfokú bíróság szerint - minthogy az alperesek csalást valósítottak meg -, érvénytelen, semmis, jóerkölcsbe ütköző szerződés, amely semmisséget a bíróság hivatalból észleli. A jogvitát szerződésen kívüli károkozás, a deliktuális felelősség szabályai szerint bírálta el, ezért nem tulajdonított jelentőséget a szerződésbe foglalt visszafizetési határidőnek vagy a szerződésben feltüntetett kölcsönbe vevő személyének.

[17] A kártérítés a károkozáskor nyomban esedékes, ez az időpont a felek egyező előadása szerint 2011. március 23. napja volt. A felperes a 2013. március 4-én kelt feljelentésében polgári jogi igényt terjesztett elő. A feljelentés hatósághoz érkezése nem bizonyított, de bizonyosan 2013. június 13. napja előtti, mert akkor már a felperest tanúként hallgatták meg.

[18] A régi Ptk. 327. § (1) és (2) bekezdésére utalva az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az elévülés megszakításához nem feltétel a polgári jogi igény érdemi elbírálása. A régi Ptk. 327. § (2) bekezdése szerint az elévülés a büntetőeljárás jogerős befejezése, jelen esetben a másodfokú bíróság 2022. január 17. napján meghozott helybenhagyó végzése után kezdődik újra. Az öt éves elévülési határidőt 2011. március 23-át követően a 2013. március 4-én kelt feljelentés megszakította, és az elévülés 2022. január 17-én kezdődött újra.