A Miskolci Törvényszék Bf.1090/2000/16. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 33. §, 83. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 60. §, 66. §, 137. §, 214. §, 236. §, 239. §, 240. §, 259. §, 260. §, 263. §] Bírók: Csohány Ferencné, Révay György, Vargáné dr. Nagy Györgyi

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

3.Bf. 1090/2000/16.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Miskolcon, 2001.évi január hó 30. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján 2001.évi február hó 6. napján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A csalás büntette és más bűncselekmények miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság 2000.évi május hó 2.napján kihirdetett B.31/1998/25.számu ítéletét megváltoztatja.

A tényállás 4./ pontjában rögzített bank neve 2 Bank Rt. sérelmére elkövetett cselekményt

1 rb. jelentős kárt okozó csalás büntettének minősíti.

1 rb. jelentős kárt okozó csalás büntettének vádja alól felmenti I tényállás 2. pontja/·

1 rb. csalás büntette miatt az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti / tényállás 5. pontja /.

A vádlott halmazati büntetését 1 / Egy / év 8 / nyolc / hónapra enyhíti.

sértett1 magánfél polgári jogi igényét elutasítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be egyrészt az ügyész vádlott neve vádlott terhére a büntetés súlyosítása végett, másrészt perorvoslattal élt a vádlott és meghatalmazott védője is részbeni felmentés és enyhítés érdekében.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség Bf.3714/1994.számu átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta, hogy a megyei bíróság változtassa meg a városi bíróság ítéletét és a kiszabott börtönbüntetés tartamát emelje fel.

Egyebekben viszont a főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú tárgyaláson megjelent vádlott neve és meghatalmazott védője, akik a bejelentett perorvoslatot változatlanul fenntartották azzal, hogy a tényállás 2. és 3. pontja alól bűncselekmény hiányában a vádlott felmentését és egyebekben a kiszabott büntetés enyhítését kérték.

A megyei bíróság a fellebbezésekre tekintettel a Be.236.§. /1/ bekezdése értelmében teljes terjedelmében felülbírálta a városi bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást.

Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyaláson eljárási szabálysértést követett el akkor, amikor sértett1 tanút mentességi jogára nem figyelmeztette.

A vádlott sértett1 ellen közokirat-hamisítás büntette miatt feljelentést tett, mely eljárást a nyomozó hatóság nevezettel szemben a Be.137.§. /1/ bekezdés a./ pontja alapján felfüggesztett.

Ilyen előzmények után sértett1 tanút a Be.66.§. /1/ bekezdés b./ pontjában foglaltak szerint mentességi jogára kihallgatása előtt figyelmeztetni kellett volna, mivel a tanúvallomást megtagadhatja az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben.

E szabálysértésre tekintettel sértett1 tanú vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe a Be.60.§. /3/ bekezdése értelmében, ezért a megyei bíróság kirekesztette vallomását a bizonyítékok köréből.

Egyebekben az eljárási szabályokat betartva folytatta le a városi bíróság az eljárást.

Az elsőfokú bíróság lényegében eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének, és ítéletének tényállását az általa felvett bizonyítás anyagára alapította.

Nem tisztázta azonban azt, hogy a vádlott által fedezetként felajánlott 1.sz.ingatlan címe és 2.sz.ingatlan címe úti ingatlanokat miért terhelte 3.000.000.- forint és 500.000.- forint erejéig végrehajtási jog.

A megyei bíróság a Be.240.§-a szerint részbizonyítás felvételét rendelte el a másodfokú tárgyaláson és ennek keretében a vádlottat kihallgatta erre a kérdésre nézve.

vádlott neve vádlott előadta, hogy 1992-ben a 2.sz.ingatlan címe utcai telken építkezésbe kezdett és ahhoz vette fel a 2,5 millió forint összegű kölcsönt magánszemélytől, amely kamatokkal együtt végül 3 millió forint tartozást tett ki, továbbá 500.000.- Ft-ot az OTP-től vett igénybe.

A megyei bíróság a felvett részbizonyítás ás az elsőfokú bíróság által ismertetett tulajdoni lapok adatai alapján a tényállást a következőkkel korrigálta:

vádlott neve vádlott a 2.sz.ingatlan címe úti ingatlanra épített házhoz magánszemélytől 2,5 millió, míg az OTP-től 500.000.- Ft kölcsönt vett fel. A magánszemély részére nem fizette ki a tartozást, ezért végrehajtási eljárás keretében 3 millió forint és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyeztek be mind a 1.sz.ingatlan címe.sz., mind pedig a 2.sz.ingatlan címe ú ti ingatlanra.

A végrehajtási jogot a földhivatal 1992. július 28-án törölte, miután a sértett1 által biztosított összegből a tartozását rendezte.

A 1.sz.ingatlan címe úti ingatlan forgalmi értéke 4,9 millió, a 3.sz.ingatlan címe. úti ingatlan é 2,9 millió és a 2.sz.ingatlan címe úti ingatlan é 5 millió forint volt a vádbeli időben.

Észlelte a megyei bíróság, hogy a tényállás 5. pontjában a hitelszerződés megkötésének időpont ja tévesen szerepel, ezért azt helyesbítette 1993. március 2.napjára.