A Sátoraljaújhelyi Járásbíróság B.31/1998/25. számú határozata csalás bűntette (JELENTŐS KÁRT okozó csalás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 53. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 217. §] Bírók: Eperjesi Teréz, Kóró Jánosné, Szilágyi Lászlóné

Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság

2.B.31/1998/25.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság Sátoraljaújhelyen 2000. március 27. napján, április 25. napján és május 2. napján megtartott folytatólagos nyilvános tárgyalások alapján meghozta a következő

ÍTÉLETET:

vádlott neve (születési helye és ideje, a vádlott anyja neve, lakóhelye. szám alatti lakos, szem.ig. száma:)

vádlott

bűnös

3 rb. jelentős kárt okozó csalás bűntettében, ezzel halmazatban

2 rb. csalás bűntettében.

Ezért őt a bíróság halmazati büntetésként 2 (kettő) év és 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 (kettő) évi közügyektől eltiltásra

ítéli.

A bíróság sértett1, sértett2, sértett3, az sértett4. és a sértett5 sértettet polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.

Köteles a vádlott megfizetni az államnak az eddig felmerült 7.424,- (hétezer-négyszázhuszonnégy) Ft, valamint az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költsége a BAZ. Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának külön felhívására az abban megjelölt módon és időben.

INDOKOLÁS:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

vádlott neve (személyi körülményei, büntetlen előéletű)

A vádlott az alábbi bűncselekményeket követte el:

1./

A vádlott 1992. évtől folyamatosan többféle vállalkozást próbált indítani, a vagyoni helyzetéhez mérten. Saját megfelelő tőkével nem rendelkezve több, magánszemélytől és pénzintézettől vett fel különböző nagyobb összegű kölcsönöket, melyek visszafizetésére a vállalkozások be nem indulása, illetőleg a feltételek hiánya miatt eleve nem volt lehetősége, figyelemmel arra is, hogy ezen kölcsönök felvételére közel azonos időszakokban, illetőleg néhány esetben ugyanazon hónap és napon került sor és a kölcsönök fedezeteként felmutatott ingatlanok egyszerre több helyen szolgáltak biztosítékul, holott minden esetben csupán ugyanazon értéket képviselték.

vádlott neve vádlott Sátoraljaújhelyen három ingatlannal rendelkezett, részben saját nevén, részben gyermekeivel megosztva vagy egyik gyermeke nevén bejegyeztetve.

Így az 1. sz. ingatlan címe. szám alatti, az ... helyrajzi számú lakóház ingatlan 1/2 részben vádlott neve, 1/4-1/4 részben pedig ajándékozás címen gyermekei tulajdonát képezte 1992-ben. Az ingatlan földhasználati joggal terhelt volt, illetőleg 2000. július 28. napjáig a sátoraljaújhelyi bírósági végrehajtó 3.000.000,-Ft-os végrehajtási jog erejéig végrehajtási jogot jegyeztetett be a tulajdoni lap III. részérére.

A 2. sz. ingatlan pontos címe és helyrajzi száma számú beépítetlen terület tulajdonjoga vétel címén 1990-től vádlott neve önálló tulajdonát képezte. Ezen ingatlanra a tulajdoni lap III. részének tanúsága szerint az Országos Takarékpénztár települési Fiókja 1990. június 11. napjától 500.000,-Ft és járulékai erejéig elidegenítési és terhelési jogot jegyzett be, és ugyancsak 2000. június 28. napjáig szerepel a Sátoraljaújhelyi Bíróság Végrehajtó 3.000.000,-Ft-os végrehajtási joga.

A 3. sz. ingatlan címe. szám alatti helyrajzi száma helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa vétel címén 1988-tól gyermekének neve volt, aki a vádlott gyermeke. Ezen ingatlan 1993-ig tehermentesnek bizonyult a rendelkezésre álló adatok szerint, bár nem volt a vádlott tulajdona.

2./

vádlott neve egyrészt a település neve egy péküzemet akart beindítani, és megkísérelt vendéglátóipari illetőleg turista-forgalommal kapcsolatos vállalkozásokat is létesíteni. Ez ügyben ismerkedett meg 1992. júniusában sértett1 budapesti lakossal,

- vállalkozóval -, akinek többek között faipari szakmérnöki tudására is szüksége lett volna.

A vádlott a péküzem beindításához, de a többi vállalkozásához ekkor sem rendelkezett tőkével, megfelelő pénzösszeggel, ily módon sértett1 kölcsönt kért a vállalkozás beindításához azzal, hogy fedezetet is tud biztosítani. sértett1 és vádlott neve vádlott között 1992. június 28-án egy kölcsön-szerződés íródott, melyben sértett1 4.440.000,-Ft kölcsönt biztosít a vádlottnak. A lejárat 6 hónapi időtartam, a fedezet vádlott neve fent felsorolt három települési ingatlana, illetőleg részben gyermekei tulajdonát képező utcák nevei utcai ingatlanok. A kölcsönszerződés megkötésekor a utca neve utcai ingatlanra felvezetett OTP tartozást tükröző jelzálogjog sértett1 előtt a bemutatott tulajdoni lap ellenére nem volt ismert, mivel az a tulajdoni lap nem tartalmazta azt. A kölcsönszerződés értelmében sértett1 a 4.440.000,-Ft tartozás biztosítására valamennyi ingatlan tulajdoni lapjára jelzálogjogot jegyeztetett be. A bejegyzés dátuma 1992. július 21. napja.

Ezt követően a vádlott mindhárom ingatlana jelzálogjoggal volt terhelt. vádlott neve a kapott 4.400.000,-Ft-al egyik ígért vállalkozását sem indította be. Sor került ugyan a péküzem esetleges beindításához az önkormányzattal bérleti szerződés megkötésére, - a vádlott állítása szerint - azonban a bérleti díj nem fizetése, illetőleg a kapott kölcsön nem erre való fordítása miatt a péküzem, mint vállalkozás nem indult be. A kölcsönt a vádlott a szerződésben megjelölt időpontra sértett1 kölcsönadónak nem fizette vissza. 1993. januárjában megállapodtak abban, hogy a kölcsön visszafizetésének fejében további biztosítékként kötnek egy adásvételi szerződést a három ingatlanra, amelyben visszavásárlási határidőként 1993. március 3. napját jelölték meg. Az adásvételi szerződés 1993. január 28. napján íródott, teljesen szabálytalanul vádlott neve saját kezű írásával, gyermekei hozzájáruló nyilatkozata és aláírásai nélkül. Ezt az adásvételi szerződést átadta sértett1 részére és a 4.400.000,-Ft-ból, azért, hogy sértett1 továbbra is biztosítsa a hátralékos összeg lejáratig történő felhasználását 1.000.000,-Ft-ot kifizetett a részére. Sértett1 sértett azonban 1993. március 3-ig sem kapta meg a hiányzó összeget és 1993. március 1. napján kelt adásvételi szerződésekkel a három ingatlant immáron géppel leírták, melyben a sértett által megjelölt kamattal növekedett a hátralék összege, így 5.550.000,-Ft tartozás terhelte a vádlottat. Az adásvételi szerződésben 6 hónapi visszavásárlási időt kötöttek ki, és ennek leteltével a vádlott hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásba sértett1 tulajdonjogát bejegyezzék mind a három ingatlanra.

Ezen adásvételi szerződéshez a vádlott már beszerezte gyermekei - gyermekei neve - mint társtulajdonosok, illetőleg a utca neve utca 13. szám alatti ingatlan egyedüli tulajdonosa tulajdonos neve - hozzájáruló nyilatkozatát is azzal, hogy a szerződést ők is aláírták.

A 6 hónapos idő lejárta után a vádlott írásbeli nyilatkozattal járult hozzá sértett1 részére a tulajdonjog bejegyzéséhez, illetőleg 1993. szeptember 28-án általa írt írásbeli nyilatkozatában tényként írta, hogy terheletlen a három darab sátoraljaújhelyi ingatlan, 1993. október 15-ig semmivel nem fogja azt megterhelni, és a tartozását kifizeti.