A Fővárosi Törvényszék G.41698/2011/6. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 17. §, 55. §] Bíró: Tóth Gyula

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41698/2011/6.*, Kúria Gfv.30021/2012/3.

***********

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

Budapest II. Varsányi I. u. 40-44.

1535. Bp. Pf.: 887.

15.G.41.698/2011/6.

A Magyar Köztársaság nevében !

A Fővárosi Bíróság Dr. Csikós Csaba (cím) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Jutasi & Társai (cím) Ügyvédi Irodától eljáró Dr. Jutasi György ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

Ítéletet.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.250.000.- Ft (azaz Egymillió-kettőszázötvenezer) perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az alperesi társaság több alkalmazottjának, illetve vezetőjének eljárása az alperesi befektetőknek jelentős kárt okozott. Az alperes több ügyfelével nem tudott megállapodni a fizetendő kártérítésről, ezért az alperesi társaság ellen perek indultak, különféle bírói fórumok előtt. Az alperes a feltételes adómegállapítás érdekében az illetékes hatósághoz fordult két alkalommal. A megkeresésre a ... illetékes helyettes államtitkára a 2004. május 25-én kelt határozatában kifejtette, hogy a tőkeveszteség megtérítésére szolgáló kártérítés mentes az adófizetés alól, viszont az alperes köteles 38%-os mértékű jövedelem-adóelőleget levonni, ha egyéb jövedelem jogcímű jövedelem elmaradása miatt fizetett kártérítést. A határozat kitért arra, hogy miután ténylegesen nem megvalósult ügyletek hozamáról van szó, az nem sorolható a Szja törvény egyetlen külön nevesített bevétel szerzési jogcíme alá sem. Ezért a 28. §-a alapján egyéb jövedelemnek minősül. A ... szakállamtitkára által 2006. szeptember 11-én kelt nyilatkozata megerősítette a fenti feltételes adómegállapítás keretében adott értelmezést.

A felperes 2005. december 02-án pert indított a Választottbíróság előtt az alperes ellen, ahol a Választottbíróság 2006. szeptember 26-án kelt .... számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy általános kártérítésként fizessen meg a felperesnek 633.553.370.- Ft tőkét és annak 2003. november 18. napjától járó a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű késedelmi kamatát.

Az ítélet szerint az alperes 2006. november 17. napján fizette meg a marasztalási összeget a felperesnek azzal, hogy abból 381.954.480.- Ft volt tőkepótló kártérítés, és 251.598.980.- Ft volt jövedelempótló kártérítés. Az alperes a megítélt összegből 137.308.888.- Ft-ot vont le adóelőleg címén, és ezen összeget az adóhatóság részére átutalta.

A felperes 2006. évi adófizetési kötelezettségére vonatkozó 2008. június 23-ai önellenőrzés 137.587.888.- Ft összegű visszaigényelhető személyi jövedelemadót mutatott ki, mely teljes egészében az alperes által levont adóelőlegből adódott. Azonban az adóhatósági ellenőrzés eredményeként meghozott határozat megállapította, hogy az alperes tévesen, nem az alapügyben meghozott ítéletnek megfelelően számította ki a tőkepótló és a hozampótló kártérítések mértékét, és ennek következményeként magasabb összegű adóelőleget vont le a törvényesnél. A határozat megállapította azt is, hogy 92.188.476.- Ft összeg jogosulatlan visszaigénylésnek minősül, azonban az adóhatóság a felperessel szemben nem alkalmazott bírságot. A felperes az elsőfokú adóhatósági határozatot megfellebbezte ugyan, azonban a 2009. július 23-án kelt másodfokú határozat az elsőfokú döntést helyben hagyta.

A felperes keresetében kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest 137.308.808.- Ft kártérítés megfizetésére, és ennek 2006. november 17. napjától járó mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére és perköltség megfizetésére. A keresetet azzal indokolta, hogy amennyiben az alperes jogszerűen járt volna el a vagyonkezelés során, úgy a befektetett vagyonon hozamot ért volna el, ami a 2006. augusztus 31-éig hatályos adójogszabályok szerint adófizetési kötelezettséget nem eredményezett volna. Az alperesi jogellenes magatartás vezetett oda, hogy az alapperben eljárt Választottbíróság az elmaradt hozam mértékét kénytelen volt általános kártérítés formájában megállapítani, aminek a felperes számára hátrányos következményei voltak az adófizetés során. Az alperes kérte a kereset elutasítását.