BH 1993.9.535 I. A kiutasítás mellékbüntetésnek főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazása mellett a közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása törvénysértő [Btk. 38. § (2) bek. 5. pont és (3) bek., 58. § (1) bek., 61. §, 88. §].

II. A külföldi állampolgárságú terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya csak a Magyar Köztársaság területére terjed ki [Btk. 3. §, 58. § (1) bek.].

A városi bíróság jogerős ítéletével - az akkor szovjet állampolgárságú - terheltet bűnösnek mondotta ki ittas járművezetés vétségében, és ezért főbüntetésül a Magyar Köztársaság területéről történő kiutasításra, mellékbüntetésként Magyarország területén a közúti járművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.

A turistaként Magyarországra érkezett terhelt a vádbeli napon enyhe fokú - vérében 1,13 ezrelék - alkoholos befolyásoltság állapotában vezette az édesanyja tulajdonában levő személygépkocsit. Az alkoholos befolyásoltsága és a figyelmének cigarettára gyújtás miatti elterelődése folytán a járműve feletti uralmát elveszítette, és az út mellett parkoló két személygépkocsinak ütközött, a saját járműve pedig felborult, és a gépkocsiban szállított két utasa 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A városi bíróság ítélete ellen a büntetést kiszabó rendelkezései miatt, azok többirányú törvénysértő volta miatt, a terhelt javára emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.

A városi bíróság az ittas járművezetés vétségében bűnösnek kimondott terheltet az ítélet rendelkező részében főbüntetésként kiutasításra ítélte.

Ezzel ellentétben a rövidített szerkezetű ítélet az alkalmazott jogszabályokat említve hívja fel a Btk. 38. §-a (2) bekezdésének 4. pontját (amely a kitiltásra vonatkozik) és a (3) bekezdést, továbbá a Btk. 61. §-át. A felhívott anyagi jogi szabályok ekként nem hagynak kétséget abban a tekintetben, hogy a városi bíróság főbüntetés kiszabása helyett, önállóan, a mellékbüntetések közül a kiutasítást alkalmazta elsődleges joghátrányként, a Btk. 88. §-ára figyelemmel.

Az anyagi jogi rendelkezések ilyen módon történő alkalmazásával a terhelt ellen indult büntetőeljárás törvényesen lezárható lett volna, mert az ittas járművezetés vétségének elkövetőjét fenyegető büntetési tétel alatta marad a jogintézmény alkalmazhatóságát legfeljebb 2 évi szabadságvesztésben meghatározó előírásának (Btk. 88. §).