BH 1999.9.398 I. A csalás bűntettének nem az előkészületét, hanem a kísérletét valósítja meg, aki a más nevére szóló személyi igazolvány meghamisításával olyan fiktív adásvételi szerződést köt, amely szerint az ingatlant a saját nevére megvásárolta, majd ezt a hamis aláírásokkal ellátott ingatlan-adásvételi szerződést a földhivatalnál a széljegy bejegyzése érdekében benyújtja, ezután pedig az ingatlanra nézve, az adásvételi szerződés létrejötte érdekében - mint tulajdonos - az ingatlant megvásárolni szándékozó, megtévesztett személlyel tárgyalásba bocsátkozik, és előszerződést köt [Btk. 16. §, 18. §, 318. § (1) bek.].

II. A magánokirat-hamisítás vétsége - az okirat felhasználásának hiányában - nem valósul meg, ha a csalás kísérletét megvalósító személy a más tulajdonában levő ingatlanra nézve, hamis adatok feltüntetésével, a megtévesztett személlyel előszerződést köt [Btk. 276. §].

A kerületi bíróság az 1997. július 10. napján kelt ítéletével a II. r. terheltet 2 rb. különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A másodfokú bíróság az 1998. április 28. napján kelt ítéletével a II. r. terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét mindössze annyiban változtatta meg, hogy a terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében is megállapította, továbbá a terhelt vagyon elleni bűncselekményét 1 rendbelinek és társtettesként elkövetettnek értékelte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

1996 márciusát követően az I. r., II. r. és III. r. terheltek megegyeztek abban, hogy ingatlanokat a nevükre íratnak, majd azokat eladják. Az eladó szerepét a II. r. terhelt vállalta.

A megegyezésnek megfelelő "ügylet" lebonyolítására az M. L. tulajdonában álló budapesti ingatlant szemelték ki, amelynek a forgalmi értéke kb. 16 millió forintra volt tehető.

1993 áprilisában az I. r. terhelt vásárolt egy B. A. nevére szóló személyi igazolványt, amelybe a II. r. terhelt fényképét beragasztották.

Az I. r. terhelt készített egy fiktív adásvételi szerződést - amely szerint M. L. a budapesti ingatlant eladja B. A.-nak -, ezt eladóként az I. r. és a II. r. terhelt, vevőként pedig B. A. néven a II. r. terhelt írták alá, majd ezt a szerződést a tulajdoni változás átvezetése céljából a földhivatalnál benyújtották, ahol az ingatlan tulajdoni lapjára széljegyként az adásvételi szerződést bejegyezték.

A hirdetésre A. B. sértett jelentkezett, akivel a II. r. terhelt mint B. A. tárgyalt, ekkor bemutatta a II. r. terhelt azt az adásvételi szerződést is, amellyel M. L.-től megvásárolta az ingatlant. A. B. a tárgyalás eredményeképpen egymillió forint foglalót akart átadni a II. r. terhelt részére, aki ezt azzal hárította el, hogy majd másnapi találkozásuk alkalmával fogja átvenni ezt az összeget.

Ezt követően a sértett felkereste a budapesti ingatlant, az abban lakó M. L. felvilágosította, hogy ő nem adta el az ingatlant, B. A.-t nem is ismeri. Azért, hogy a II. r. terhelt szerepére fény derüljön, A. B. az ismerősét - T. S.-t - kérte fel arra, hogy a szóban levő ingatlanra a II. r. terheltnél ő is vevőként jelentkezzék. A II. r. terhelt ismét B. A.-nak adta ki magát, majd 1996. április 24-én ugyanezen a néven eladóként az ingatlanra előszerződést is kötött, amelynek alapján T. S.-től egymillió forint foglalót akart átvenni. A foglaló átvétele előtt azonban az időközben értesített rendőrség a II. r. terheltet tetten érte.

A jogerős ítélet ellen a II. r. terhelt és védője a terhelt bűnösségének a büntető anyagi jogszabály megsértésével történt megállapítása miatt, a II. r. terhelt felmentése érdekében nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Álláspontjuk szerint a II. r. terhelt cselekménye csak a csalás előkészületének a megállapítására alkalmas, és ez nem büntethető. Az ítélet ugyanis nem állapította meg tényként, hogy a II. r. terhelt A. B.-vel a meghirdetett ingatlan eladásáról tárgyalt, és ebben megállapodott, továbbá a II. r. terhelt csak a csalás kifejtéséhez szükséges feltételeket teremtette meg. Arra is hivatkoztak, hogy az ingatlanra csak írásbeli formában lehet adásvételi szerződést kötni, és a foglaló jogi jelentőségét azáltal nyeri, hogy annak a tényleges átadása is megtörténik. A védő a nyilvános ülésen a terhelt bűnösségének a magánokirat-hamisítás vétségében történt megállapítását is jogszabálysértőnek tartotta.

A legfőbb ügyész a támadott ítéletek hatályukban fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány részben alapos.