A Szegedi Törvényszék G.40185/2009/11. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 310. §, 340. §, 424. §] Bíró: Komáromi Zoltán
Kapcsolódó határozatok:
*Szegedi Törvényszék G.40185/2009/11.*, Szegedi Ítélőtábla Gf.30111/2010/3., Kúria Gfv.30302/2010/10. (BH+ 2011.6.262)
***********
Csongrád Megyei Bíróság
8.G.40.185/2009/11.
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !
A Csongrád Megyei Bíróság a dr. Kollár Andor ügyvéd (6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfszt. 7.) által képviselt felperes1 . .... sz. alatti székhelyű felperesnek - a dr. Óvári Judit ügyvéd (6721 Szeged, Lechner tér 15.) által képviselt alperes1 .... sz. alatti székhelyű alperes ellen - kártérítés iránt indult perben meghozta az alábbi
R É S Z - É S K Ö Z B EN S Ő Í T É L E T E T :
A bíróság megállapítja, hogy az alperest köteles megtéríteni a felek között 2005. november 30-án megkötött bérleti szerződésből, továbbá az ugyanezen a napon kötött "Megállapodás" elnevezésű szerződésből eredő teljes felperesi kárt.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - az ítélet jogerőre emelkedését követően 15 napon belül - 311.500,- (Háromszáztizenegyezer-ötszáz) Ft-ot és ennek 2006. június 28-tól a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét, továbbá 36.000,- (Harminchatezer) Ft költséget.
A rész- és közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Csongrád Megyei Bíróságnál három példányban benyújtandó, a Szegedi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.
A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.
A másodfokú bíróság tárgyaláson kívüli bírálhatja el a fellebbezést, ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást indokoltnak tartja.
Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.
I N D O K O L Á S :
A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a csatolt iratok, továbbá tanú1 és tanú2 tanúk tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A felperesi gazdasági társaság a 2005. július 21. napján kelt társasági szerződéssel jött létre azzal a céllal, hogy a .. címhely sz. alatt található - alperes kizárólagos tulajdonában lévő - ingatlan utcafront felőli helyiségében annak bérbevételével bútor kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytasson.
A felperes leendő képviselője ügyvezető a társaság alapítását megelőzően 2005. február-március hónapjában tanú1 alperesi alkalmazottal, majd ezt követően tanú2 alperesi alkalmazottal tárgyalásokat folytatott az alperesi társaság tulajdonában álló fent megjelölt ingatlan bérbevétele tárgyában. A felperesi ügyvezető közölte az alperes képviselőivel, hogy üzleti tevékenysége folytatására bérbe veendő ingatlant keres, erre vonatkozóan gazdasági társaságot kíván alapítani, továbbá a megvalósuló beruházást alapul véve a helység1 Munkaügyi Központhoz önfoglalkoztatóvá válás támogatása iránti kérelmet kíván benyújtani. Ennek megfelelően az alperesi alkalmazottak szóban tájékoztatták a felperest arról, hogy a perbeli ... címhely ingatlan a fenti feltételeknek megfelel, az "üzlet" rendeltetési célú, a bérleti díj nagyságát 400,- Ft+áfa/m2/hó-árban határozták meg, melyet ügyvezető elfogadott.
Ezt követően ügyvezető az ingatlanon majdan megvalósuló beruházást alapul véve 2005. április 18. napján pályázatot nyújtott be a .... Munkaügyi Központhoz önfoglalkoztatóvá válás támogatása iránt, melynek eredményeként a .... Munkaügyi Központ 2005. május 31. napján kelt 3776-5/2005. számú határozatával 3.000.000,- Ft összegű visszatérítendő kamatmentes támogatásban részesítette.
A bérleti szerződés írásba foglalására 2005. november 30. napján került sor, melyben a felek a 623 m2 alapterületű helyiség rendeltetését "üzlet" rendeltetésűnek minősítették, a bérleti díjat a korábbi megállapodásnak megfelelően 400,- Ft+áfa/m2/hó összegben rögzítették, az alperes pedig kifejezett kellékszavatosságot vállalt arra vonatkozóan, hogy a bérleti jogviszony egész tartalma alatt a bérlet tárgya alkalmas az üzlet rendeltetési helyiség működtetésére, illetve a rendeltetésszerű használatra azzal, hogy a kellékszavatosság kiterjed a bérlő által szükség szerint beszerzendő működési, ÁNTSZ, telephely engedély, stb. feltételeinek meglétére is. A határozatlan idejű bérleti szerződésben rendelkeztek arról, hogy a szerződést bármelyik fél írásban felmondhatja a 90 napos felmondási idő kikötése mellett. A szerződés megkötésekor a felperes az alperes részére 311.500.- forint összegben egy havi bérleti díjat óvadék címén megfizetett.
A felperes a ... címhely sz. alatti telephelyre kiskereskedelmi egység üzemeltetésére működési engedély iránti kérelmet nyújtott be, mellyel kapcsolatos hatósági eljárást helység1 Jegyzője 2052-3/2006. sorszámú, 2006. február hó 1. napján kelt végzésével az építési hatóság jogerős rendeltetés megváltoztatásra irányuló engedélyének beszerzéséig felfüggesztette, majd 20526/2006. sorszámú, 2006. május 23. napján kel határozatában a felperes működési engedély kiadására irányuló kérelmét elutasította azon indokból, hogy a felperes által használni kívánt egység kereskedelmi egységként történő használatra építési hatósági engedéllyel nem rendelkezik.
Ezt követően a felperes 2006. június 27. napján kelt írásbeli nyilatkozatával a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozással, hogy az általa bérelt ingatlan nem üzlet rendeltetésű, emiatt működési engedélyt a bérleményre nem kapott. Az alperes a felperes azonnali hatályú felmondását 2006. június 28. napjával kelt levelével tudomásul vette, az ingatlant 2006. július 19. napján az alperes részére birtokba adta. Az alperes a 311.500 .- forintot a felperes részére nem fizette vissza.
A peres felek 2005. október 7. napján megállapodtak abban, hogy a perbeli ingatlanon a bérbeadó elvégzi a meglévő elektromos hálózat felülvizsgálatát, a hálózat, illetőleg a spotlámpás világítás kiegészítését; a tetőn található lyukak megszüntetését, a szigetelés helyreállítását; egy ajtós helyiség lebontását, a boltívek elbontását, a hátsó irodától való üzlet elválasztását; továbbá az utcafronti homlokzaton az engedélyes tervek elkészítését és ennek alapján kapunyitást, az utcai kerítés és homlokzat felújítását. A fenti megállapodást a peres felek 2005. november 30. napján foglalták írásba, rögzítve a bérbeadó által azon időpontig elvégzett munkákat - többek között a tetőszigetelés helyreállítását - illetőleg rögzítve a bérbeadó által saját költségén elvégezni vállalt, de még el nem végzett munkálatok körét azzal, hogy azok elvégzésére további 60 napos határidőt biztosítottak. Az ingatlan a tetőszigetelés hiányai folytán beázott, melyről 2006. március 13. napján a felek jegyzőkönyvet vettek fel rögzítve, hogy a felépítmény belső területén állt a hó és olvadásnak indult az újszerű, nem rég lerakott, leragasztott ipari szőnyegen, melynek következtében a szőnyeg teljesen átázott, több helyen sérült az aljzathoz rögzítése, ezenkívül a kirakati pódium faburkolata is teljes mértékben elázott.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!