A Pécsi Ítélőtábla Gf.30075/2010/13. számú határozata érvénytelenség megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 1. §, 234. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 12. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 69. §] Bírók: Kovács Ildikó, Veszeley Józsefné, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Gf.V.30.075/2010/13. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Nagy Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve(címe) felperesnek a dr. Szabó István ügyvéd (ügyvéd cíem) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2010. február 4. napján kelt, 3.G.40.146/2009/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmét elutasította, mert azt állapította meg, hogy a felperesnek a per megindításához szükséges, a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 69. § (1) bekezdése által a perindítás feltételéül szabott jogi érdekeltsége hiányzik, a felperes és a per tárgya között anyagi jogi kapcsolat nincs, mert a felperes az eljárás eredményeképpen sem kötelezettségektől nem szabadulna, sem jogot nem szerezne, és a döntés egyéb módon sem hatna ki jogviszonyaira, a jogvita mikénti elbírálása közvetlenül nem érinti, nem érintheti. Utalt e körben a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák több közzétett döntésére is. Kifejtette, hogy a felperes keresete - a keresetlevélből kitűnően - azt a célt szolgálja, hogy P. V. víziközműveinek üzemeltetését ismételten végezhesse, az ezzel együtt járó jogokat gyakorolhassa, kötelezettségeket teljesíthesse, az alperesi cégalapítás esetleges érvénytelensége azonban nem jár együtt azzal, hogy a felperes a közművek üzemeltetési jogát ismét megszerzi, mert önmagában az alperes cégalapításának érvénytelensége legfeljebb azt eredményezhetné, hogy az alperesi társaság jogutód nélkül megszűnne, ennek eredményeként azonban a felperes nem kerülhet vissza korábbi jogaiba, és ennek folytán nem lesz újra a p.-i víziközművek üzemeltetésére jogosult személy, mert e jogviszonya nem az alperes alapításának, hanem a szerződő fél, P. M.-i J. V. Önkormányzat felmondása folytán szűnt meg. A felperes P. M.-i J. V. Önkormányzatával fennálló jogviszonyát az e perben hozott döntés nem érinti, az kizárólag a szerződés felmondásának jogszerűsége tárgyában folyamatban lévő választott bírósági eljárásban hozandó határozattól függ. Ezért az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - a keresetben felhozott érvénytelenségi okok érdemi vizsgálata nélkül - elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, keresete érdemi elbírálását és teljesítését kérte. Fellebbezésében - és a másodfokú eljárás során előterjesztett előkészítő iratában is - állította, hogy a per megindításához szükséges jogi érdeke fennáll, az elsőfokú bíróság azzal, hogy a keresetet érdemben nem vizsgálta, megsértette az Alkotmány 57. § (1) bekezdése által biztosított, tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az Alkotmányban és az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezményben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot, és a fegyver egyenlőség elvét is. Hivatkozott e körben arra, hogy a felperest az alperes részéről súlyos támadássorozat érte, melynek következményeként de facto kizárólagos tulajdonában álló ingatlanából egyszerűen kidobták, ingatlanvagyonától, és minden ott lévő eszközétől megfosztották a tulajdonjog és a jogállamiság teljes figyelmen kívül hagyásával, és elvesztette azon jogát, hogy P. város és környezete számára víziközmű szolgáltatást nyújtson. Ezt a szolgáltatást jelenleg a T. F. Zrt. alperes nyújtja, a jogvita lényegét tekintve tehát alapvető kérdés, hogy az alperes alapítása jogszerű volt-e, avagy sem. Ezért álláspontja szerint a bíróság nem tagadhatta volna meg a felperes "ilyen értelemben vett" védekezéshez való jogát, mert az alperes kiesése - de legalábbis tevékenységétől való eltiltása - esetén a tényleges helyzet az lenne, hogy a felperes visszakapná az elvett ingatlanvagyonát benne eszközeivel, és visszakerülne a jogaiba. Hivatkozott arra is, hogy a felperes és az alperes között a felperes jogviszonyaira érdemi kihatással bíró perek vannak folyamatban, és a felperes elemi érdeke, hogy az alperes keletkezése körülményei megnyugtató módon tisztázódjanak, hogy eldönthető legyen a perekben az, hogy alperes érvényes nyilatkozatot tehet-e. Emellett részletes érvelést tartalmazott fellebbezése és előkészítő iratai is arra vonatkozóan, hogy a felperesi kereset érdemben miért alapos, azaz, hogy az alperes cégalapítása miért érvénytelen.