A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10081/2007/4. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. §, 96. §, 100. §, 119. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Tallián Blanka, Tálné dr. Molnár Erika

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.752/2004/40., Miskolci Törvényszék Mf.21622/2006/6., *Kúria Mfv.10081/2007/4.* (BH 2009.4.120)

***********

Mfv.I.10.081/2007/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bartha Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Czikray Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása, valamint elmaradt munkabér megfizetése iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 5.M.752/2004. szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.21.622/2006/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2008. június 25. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.21.622/2006/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek

- tizenöt nap alatt - 5.000 /ötezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 53.700 /ötvenháromezerhétszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy 2003. február 2-ától 2004. április 22-éig folyamatosan fennálló munkaviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását igényelte. Ezen túlmenően rendkívüli időben végzett munkadíjának, valamint az éjszakai pótlékának megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, perköltség fizetése mellett.

A Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.752/2004/40. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek 577.030 forint elmaradt munkabért és annak kamatát, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2003. február 2-ától 2004. április 22-éig terjedő időben állt az alperes alkalmazásában a P. Borozóban mint kiszolgáló. A borozó hétfőtől-szombatig minden nap 5 órától 23 óráig volt nyitva, vasárnapi napokon változó nyitva tartás mellett 6 és 19 óra között. A felperes bejelentése alapján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Megyei Felügyelősége ellenőrzést tartott a vendéglátó egységben, és megállapította, hogy az alperes nem tartja be a rendes- és rendkívüli munkaidő nyilvántartására vonatkozó törvényi előírást, nem készített a munkavállalói részére munkaidő beosztást, nem tartja be a napi munkaidő hosszára vonatkozó törvényi korlátozást, nem fizet a munkavállalóinak éjszakai munkavégzés esetén járó éjszakai pótlékot. Felhívta az alperest, hogy 2004. április 22-éig mutassa be a felperes foglalkoztatására vonatkozó iratokat, és 2004. június 30-áig adott határidőt a hiányosságok megszüntetésére, valamint az elmaradt pótlékok megfizetésére.

Az alperes ezt követően a felperessel aláíratott havi teljesítménylapokat csatolt, amelyek napi négy órás munkavégzést igazoltak.

Az alperes meghatalmazottja 2004. április 22-én az utolsó munkaszerződésben meghatározott próbaidő alatt, a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A felperest az alperes 2003. július 1-étől 2003. szeptember 30-áig terjedő időre jelentette be utólag 2004. július 14-én, valamint 2004. március 23. napjától 2004. április 22. napjáig terjedő időre utólag 2005. május 18-án, heti 20 óra időtartammal.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a tanúvallomások, valamint a becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy a felperes 2003. február 2-ától 2004. április 22-éig terjedő időben alkalmazásban állt az alperesnél, mint eladó. Minden második nap 5 órától 23 óráig terjedő időben végzett munkát. Pihenőnapokon 2003. évben 40, 2004. évben 12 napon át átlagban 13 órát dolgozott. A felperes összesen elmaradt rendkívüli időben végzett munkája ellenértéke a perbeli időszakra összesen bruttó 577.030 forintban és kamatában volt az elsőfokú bíróság álláspontja szerint megítélhető. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította, tekintettel arra, hogy - a felperesi nyilatkozat szerint is - az alkalmaztatás ideje alatt több munkaszerződést is aláírt, az utolsó munkaszerződést 2004. március 23-án, amely munkaszerződés határozatlan időre szólt, de a felek 30 napos próbaidőt kötöttek ki. Az alperes meghatalmazottja 2004. április 22-én a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Ez jogszerűen történt, ezért a munkaviszony megszüntetésének jogkövetkezményeire a felperes nem tarthat igényt.

A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.21.622/2006/6. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, a fizetendő marasztalás összegét 1.449.120 forintra felemelte. Egyebekben a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.