A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21242/2008/4. számú határozata birtokvédelem tárgyában. Bírók: Harter Mária, Kazay László, Pilishegyi Mária

Pfv.I.21.242/2008/4.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bajkai István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Arszin Csilla ügyvéd által képviselt I.r. és dr. Csoba Sándor ügyvéd által képviselt III.r. alperes ellen birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránt a Soproni Városi Bíróság előtt G.20.585/2006. szám alatt folytatott és másodfokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 1.Gf.21.078/2007/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2008. november 26. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi

ítéletet:

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a III.r. alperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati költséget.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatra nincs lehetőség.

Indokolás:

A felperes egykori keresete az útelzárással az I.r. és III.r. alperes sérelmére általa elkövetett birtokháborítást megállapító, az eredeti állapot helyreállítására kötelező és a további birtoksértéstől eltiltó igazgatási határozat megváltoztatására irányult.

Az I.r. alperes viszontkeresetében a betontömbökkel lezárt úgynevezett "üzemi út" tekintetében a Ptk. 167.§-ára alapított útszolgalmi joga megállapítását és ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte a saját ingatlana javára a más ingatlanok bejegyzett szolgalmi jogával terhelt üzemi út mindenkori birtokosait a zavartalan úthasználat biztosítását jelentő módon és terjedelemben való kötelezése mellett

Az elsőfokú bíróság a másodfokon helybenhagyott ítéletével a viszontkeresetnek helyt adva a birtokháborítás tárgyában hozott igazgatási határozat megváltoztatása iránti keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot azért utasította új eljárásra, hogy szükséghez képest szakértő bevonásával határozza meg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas azt a nyomvonalat, amely az ítélet szerinti igénybevétel mellett a legkisebb érdeksérelemmel jár a szolgáló ingatlan mindenkori birtokosait terhelően.

Az új eljárás során az alperes ingatlanai közút megnyitásával bejárhatóvá váltak, így a viszontkereset okafogyottá lett. Erre figyelemmel az I.r. alperes ettől elállt és a bíróság ebben a körben - a kapcsolódó költségek rendezése nélkül - a pert megszüntette.

Az elsőfokú bíróság az ügy birtokháborítási részét is lezáró határozatában az I. és III.r. alpereseket egymás között egyenlő arányban 252.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan elutasította a felperes költségigényét, amelyet 1.500.000 forintban jelölt meg.

Annak kiemelésével, hogy az igényelt költséget az alperesek túlzott mértékűnek tekintették, az elsőfokú bíróság a költség mérlegeléssel történő megállapítására látott lehetőséget. Rámutatott arra, hogy a perbeli időszak költségelszámolására irányadónak tekintendő 8/2002. (III.30.) IM rendelet szerint a 3.§ (1) bekezdésének megfelelően a pernyertes fél indítványozhatja, hogy részére a bíróság az eljárásbeli képviselettel felmerült költség címén állapítsa meg:

· a fél és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíjat, valamint

· a fél által a képviselője részére költségtérítésként kifizetett, az eljárásban felmerült indokolt készkiadások együttes összegét.

Utalt az elsőfokú bíróság a hivatkozott IM rendelet 3.§-ának (2) bekezdésére, amely szerint, ha a bíróság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyvédi munkadíjat eltúlzottnak tartja, a képviselet ellátásával felmerült költség összegének megállapítása során az ügyvédi munkadíj perköltségként érvényesíteni kívánt összegét az általa indokoltnak tartott mértékre leszállítja.

Kiemelte azt, hogy a felperes ügyvédi megbízási szerződést nem csatolt, csupán az iroda részére adott meghatalmazást, amely eredetileg birtokháborítási határozat megváltoztatása iránti igény érvényesítésére szólt. Ennek munkadíját az elsőfokú bíróság 120.000 forintban tartotta megállapíthatónak. Készkiadásként - tételes kimutatás híján - a birtokper öt érdemi tárgyalásán való részvétel útiköltségét tekintette elszámolhatónak 75.000 forintban.