A Győri Ítélőtábla Pf.20227/2018/4. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 97. §, 119. §, 253. §, 370/A. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk, (1) bek., (1) bek., (3) bek.] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Molnár Andrea, Vass Mária

A Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.227/2018/4/I.szám

A Győri Ítélőtábla dr.... pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya által képviselt I.rendű alperes neve I.r., és a II.rendű alperes neve II.r. alperesek ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Székesfehérvári Törvényszék előtt folyamatba tett perében Székesfehérvárott, 2018.március 19.napján 27.P.20.208/2017/70.szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 75.sorszám, a felperes részéről 77. és 80.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az I.r. alperes által a felperesnek 15 napon belül fizetendő összeget 500.000 (ötszázezer) forintra leszállítja, és a felperest arra kötelezi, hogy a 20.000 (húszezer) forint elsőfokú perköltséget az I.r. alperesnek fizesse meg 15 nap alatt.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja, és az elsőfokú bíróság ítéletének további megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 nap alatt megfizetni az I.r. alperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.

A feljegyzett kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az újabb eljárásban meghozott ítéletében kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.400.000 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Egyben kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. alperesnek 20.000 forint perköltséget.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Római Egyezmény VI.cikk /1/ bekezdése nem alkalmazható, mivel van olyan speciális szabály (polgári perrendtartás), amely a peres eljárás alapelveinek megsértésével kapcsolatos eljárásról rendelkezik. Ezért ezt kell alkalmazni.

Rögzítette, hogy a tényállásszerűen megállapítható eljárási szabálysértések csak akkor adnak alapot az emberi méltóság megsértésének megállapítására, ha ezt a szabálysértést a fél személyiségének lényegét alkotó ismérvek miatt követték el (EBH.2007.1598.).

Kiemelte, hogy a bírósági jogkörben okozott károk megtérítésénél kialakult egységes gyakorlat szerint a téves jogalkalmazás nem értékelhető önmagában a kártérítési felelősséget megalapozó magatartásként, ahhoz kirívóan okszerűtlenül, nyilvánvalóan tévesen kell alkalmazni egy eljárási vagy anyagi jogszabályt.

A határidők tekintetében rámutatott, hogy a meghatározott eljárási szabályok alkalmazását, illetve azok megsértését az rPp.2.§-ának rendelkezései külön szankcionálják, ezért azok nem vonhatók az rPtk.349.§-ának alkalmazása körébe.

Utalt arra, hogy az EJEB gyakorlata a magánszemélyek és az államok viszonylatában irányadó.

Az rPp.2.§./3/ bekezdésére alapított igény esetében azt kell vizsgálni, hogy az eljárás egészének időtartamát tekintve a per ésszerű időn belül befejeződött-e, és vizsgálni kell azt is, hogy a késedelemhez az arra hivatkozó fél a saját magatartásával hozzájárult-e.

Rögzítette, hogy a felperes keresetét az egyes tényállások tekintetében az rPp.2.§./1/ bekezdésében foglaltak alapján vizsgálta és bírálta el.

Az ítélőtábla a rendkívüli terjedelmes tényállásra tekintettel csak azokat a tényállásokat rögzíti, amelyeket a felperes és az alperes fellebbezése érint.

I. Polgári ügyek:

1. tényállás:

Az elsőfokú bíróság az I.r. alperes előtt P.27.363/2010.szám alatt indult perben azt állapította meg, hogy önmagában az a tény, amely szerint az elsőfokú bíróság ítélete kiegészítésre szorult nem sértette a felperesnek az ésszerű időn belüli befejezéshez fűződő jogát.

Rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a 2012.október 24-én a hozzá visszaérkezett ügyben a kiegészítés tárgyában a tárgyalást 2012.november 15.napjára kitűzte, és 2013.február 12.napján döntött. Így nem állapítható meg inaktív időszak.

5. tényállás

A felperes és dr.R M között az I.r. alperes előtt 65.P.22.060/2010.számon indult perben több esetben sor került a felek kereseti tényállításainak a módosítására, mivel erre a közöttük folyamatos büntető eljárások során történtek újabb és újabb alapot adtak.

Nem találta alaposnak a felperes azon érvelését, hogy az alperesi bíróság megsértette volna a peres felek egyenjogúságának az elvét.

A tárgyalási jegyzőkönyvek áttekintése alapján megállapította, hogy a bíró részéről egyik fél tekintetében sem állapítható meg elfogultság, mindkét peres fél minden esetben megkapta a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást.

Így ezen tényállásban leírt eljárás során a felperes jogai nem sérültek.

6. tényállás

Az I.r. alperes előtt 24.P.23.553/2010.számon indult perben kifejtette, hogy a tárgyalás kitűzése és az első tárgyalás megtartása késedelmesen történt, az egyes tárgyalások közötti időköz is jelentős volt. Álláspontja szerint a felperes számára megítélt kártérítéshez való hozzájutást súlyosan nehezítette, illetve késleltette az alperes, amikor a felperes kérése ellenére az ítéletet nem postázta a felperes részére. Tényként rögzítette, hogy a jogi képviselő részére az eljárásjogi szabályoknak megfelelően a kézbesítés megtörtént.

Ezen jogsértésre tekintettel a felperes igényét 100.000 forintban látta megállapíthatónak.

7. tényállás