A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság P.21793/2013/9. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (THM rendelet) 11/B. § (1) bek.] Bíró: Birinyi Zsolt

Budapesti XVIII. és XIX Kerületi Bíróság

2. P. XVIII.21.793/2013/9

A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság,

a dr. Szabó Balázs (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (....) által képviselt ...Zrt. (alperes címe.) alperes ellen

végrehajtás megszüntetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a ... végrehajtói ügyszám alatt folyamatban levő végrehajtási eljárást megszünteti.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 100.000.- (azaz: egyszázezer) Ft + Áfa ügyvédi munkadíjat, ugyancsak 15 napon belül az eljáró végrehajtó részére 515.392.- (azaz: ötszáztizenötezer-háromszázkilencvenkettő) Ft végrehajtási eljárási költséget, továbbá külön felhívásra az állam javára 1.500.000.- (azaz: egymillió-ötszázezer) Ft peres eljárási illetéket.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes 21.000.- (azaz: huszonegyezer) Ft - illetékbélyegben lerótt - eljárási illeték visszatérítésére jogosult.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de a jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, vagy, ha az új tény állítása, bizonyítékok előadása, a mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozása az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha a fellebbező fél a fellebbezésben kérte a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s :

A felek 2008. szeptember 10. napján ...... számmal megjelölve deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással. A szerződést 2008. szeptember 11. napján Jámborné dr. Kocsis Erika a ... közjegyzői ügyszám alatt közokiratba foglalta.

A közokirat szerint az alperes 85.189.- CHF összegű, forintban (HUF) folyósított kölcsönt nyújtott a felperes részére (I. rész). Az okirat III. 3. pontja szerint az alperes maximum 11.475.000.- Ft-nak megfelelő összegű CHF kölcsönt ad a jogügylet folyamán. A két devizanem közötti átszámítás az alperes által jegyzett ún. számlakonverziós vételi árfolyamon történt.

A jogügylet rendeltetése más, részben harmadik személy irányában is fennálló tartozás(ok) visszafizetése volt.

A szerződés II. része tartalmazza a kölcsön futamidejét, a kölcsön pénznemét, az ügyleti kamatot, a teljes hiteldíj mutatót (THM), az egyéb költségek megnevezését, továbbá az alperes egyoldalú szerződés módosítási jogát és az ezt megalapozó körülmények meghatározását.

A II. 8. pontban a felek úgy rendelkeztek, hogy az alperes Értesítő Levélben tájékoztatja a felperest a havi törlesztő részletek mértékéről és esedékességéről, amely értesítő levél a kölcsönszerződés elválaszthatatlan része.

Az okirat IV. 1. pontja értelmében a felperes az Értesítő Levélben foglaltaknak megfelelő összegű svájci frankban volt köteles törleszteni a kölcsönt, olyan módon, hogy azt az alperes leemelhette a felperes bankszámlájáról. A számlaterhelés deviza hiányában számlakonverziós eladási árfolyamon történt. A közjegyzői okirat IV. 2. pontja szerint a deviza átváltásból eredő valamennyi árfolyamkockázatot a felperes viseli.

Az alperes a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést 2011. november 29. napján - közjegyző útján - felmondta.

Az alperes kérelmére Jámborné dr. Kocsis Erika közjegyző 2012. október 08. napján, - az előbbi jogügyletből kifolyólag - a ... ügyszám alatt végrehajtási eljárást rendelt el a felperes ellen 77.412,18.- CHF és járulékai megfizetése iránt. A végrehajtási eljárást Bakó János önálló bírósági végrehajtó a ... végrehajtói ügyszám alatt foganatosítja.

A felperes végrehajtás megszüntetése iránti keresetet terjesztett elő az alperes ellen. Előadta, hogy az alperes az árfolyam változás kockázatát ráhárítva ellehetetlenítette a teljesítést, s nem tájékoztatta a deviza árfolyam használatáról és annak feltételeiről. A deviza hitel sajátossága az, hogy a hitelező a kölcsön összegét a forint helyett egy más pénznemben határozza meg. Ez szükségessé tett egy pénzváltást a szerződésen belül. Az átváltás egy további költséget, az ún. árfolyamrést eredményezte, ami a vételi és az eladási deviza árfolyam különbsége. Az árfolyamrés egy tranzakciós költség, amit a bank szabadon állapíthat meg, s amit a kamat mintájára fel kellett volna tüntetni a szerződésben. Ennek elmaradása miatt a kölcsönszerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik, s semmis.

E mellett a szerződés nem tartalmazza az egyes törlesztőrészletek összegét, csak az ún. értesítő levélre utal, ami a szerződéskötést követően került kiállításra. A törlesztő részletek CHF-ben való kifejezése nem függött az árfolyamtól, azt a szerződéskötéskor meg lehetett volna határozni. Emiatt a szerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik. Az előbbi jogszabályhely egy tipikus fogyasztóvédelmi szabály, ami azt célozza, hogy a fogyasztó a szerződés megkötésekor a törlesztő részletet, mint lényeges szerződési körülményt megismerje. Ez a hiányosság utóbb, egy egyoldalú jognyilatkozatnak minősülő értesítő levéllel nem pótolható. Az egyoldalú jognyilatkozat nem minősül szerződésnek, s joghatás kiváltására sem alkalmas.

A felperes utalt továbbá arra, hogy a szerződés az idézett jogszabályhely d) pontjába is ütközik, vagyis nem tartalmazza az egyoldalú módosítást megalapozó körülmények részletes meghatározását. Az utóbbi követelmények értelmében a szerződésből pontosan ki kell tűnnie annak, hogy konkrétan mely feltételek megváltozása, milyen mértékű díjmódosítást eredményez.

Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy a felek által kötött kölcsönszerződés nem esik a Hpt. 213. § (1) bekezdésének hatálya alá, mert annak célja a korábban felvett kölcsönök refinanszírozása volt, s így nem minősül fogyasztási, lakossági kölcsönnek. Fennálló tartozások előtörlesztése céljából felvett kölcsön nem szolgáltatás, ezt nem tartalmazza az előbbi két kölcsön típus - a Hpt. 2. számú mellékletének III. részében az 5. és 13. pont alatt található - törvényi definíciója, s a perbeli szerződés tartalmilag sem minősül - az elnevezésétől eltérően - lakossági kölcsönszerződésnek.