A Debreceni Ítélőtábla Gf.30294/2015/6. számú határozata felelősség megállapítása (MÖGÖTTES tagi felelősség megállapítása) tárgyában. Bírók: Drexlerné dr. Karcub Edit, Dzsula Marianna, Szűcs Lajos

Gf.IV.30.294/2015/6.

A Debreceni Ítélőtábla a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság (FÉL CÍME, ügyintéző: Dr. Papp László jogtanácsos) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME) felperesnek, a dr. Magyari Ákos ügyvéd (FÉL CÍME) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME) alperes ellen tagi felelősség megállapítása iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 2015. március 12. napján meghozott 9.G.15-13-040126/34. számú ítélete ellen az alperes részéről 35. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - a 2015. június 23. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy mellőzi az alperes felelősségének a rendelkező részben történt kimondását, és a marasztalási összeg vonatkozásában a teljesítési határidőt 15 napban állapítja meg.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10 000 (Tízezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a 34. sorszámú ítéletében megállapította, hogy alperes mint a Cg.... cégjegyzékszámon bejegyzett ADÓS NEVE kta. (a továbbiakban: adós) többségi befolyással rendelkező tagja korlátlanul felel az adós ki nem elégített tartozásaiért. Kötelezte az alperest 1 235 431 Ft-nak a felperes végrehajtói letéti számlájára, valamint a felperes perköltségének a megfizetésére.

A döntését azzal indokolta, hogy az alperes 2007. május 21. napjától az adós többségi befolyással rendelkező tagja volt, ezért őt terhelte annak a bizonyítása, hogy a kényszertörlési eljárás miatt megszűnt adóssal szemben hozott speciális törvényességi felügyeleti intézkedés nem az ő mulasztásának a következménye. Megállapította, hogy az alperes "A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 118/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, mert "A polgári perrendtartásról" szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §-ának (3) bekezdésén alapuló bírói felhívásra sem igazolta, hogy az adóssal szemben megindított kényszertörlési eljárás miatt nem terheli mulasztás. Megállapítása szerint ugyanis az alperes elmulasztotta "A gazdasági társaságokról" szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 27. §-ának (2) bekezdésében, 141. §-a (1) bekezdésének o) és j) pontjaiban és a 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeit, tagként nem jelent meg a mérleget elfogadó taggyűlésen, nem kezdeményezte annak az összehívását a kényszertörlési eljárás megindításáról való tudomásszerzését követően sem.

Utalt arra is, hogy a kényszertörlési eljárás megindítása előtt a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága - eredménytelenül - több törvényességi felügyeleti intézkedést is alkalmazott az adóssal szemben. Többek között a Cgt..... sorszámú végzésével a társaság székhelyére 2011. június 21. napjának 9 órájára összehívta a társaság legfőbb szervét a 2008-2009. évi éves beszámolók elfogadása, valamint a valós székhely bejelentéséhez szükséges határozatok meghozatala céljából, valamint az adós felfüggesztett adószámának a rendezése érdekében. A cég törvénysértő állapota - e törvényességi felügyeleti intézkedések ellenére - nem került megszüntetésre, ezért a cégbíróság az adóst pénzbírsággal is sújtotta és ismételten felhívta a törvényes működése helyreállítására. Utóbb a cégbíróság e felhívások eredménytelensége miatt nyilvánította a 22. sorszámú végzésével az adóst megszűntnek és kezdeményezte a kényszertörlését. A kényszertörlési eljárás alatt további mulasztások is történtek, mivel az adós 2010. és a 2011. évi éves beszámolóinak letétbe helyezése sem történt meg. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy e mulasztások az alperes tagsági jogviszonyával összefüggésben állnak, ezért a korlátolt tagi felelősség áttöréséhez szükséges feltételek megállapíthatóak. Emiatt kötelezte az alperest a felperes által a kényszertörlési eljárásban bejelentett hitelezői igény megfizetésére a Ctv. 118/A. §-ának (1) bekezdése alapján.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a sérelmezett határozat megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és az első- és másodfokú perköltségében való marasztalását kérte.

Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével iratellenesen állapította meg azt, hogy fennállnak a korlátolt tagi felelőssége áttörésének a jogszabályi feltételei. A fellebbezésében is fenntartotta azt az állítását, hogy a felsőfokú tanulmányai, illetve a külföldi távolléte miatt nem tudott, illetve nem is volt lehetősége részt venni az adós működésében, az édesapja felkérésére "szinte gyerekként névlegesen" létesített tagsági jogviszonyt. Az adós családi cégként működött, az édesapja mint a társaság ügyvezetője és tényleges tulajdonosa intézte az adós ügyeit. Ezt az állítását az édesapja, K.CS. a tanúkénti kihallgatásakor megerősítette, az ügyvezetői tevékenységéért fennálló felelősségvállalására is kiterjedően.

Hangsúlyozta továbbá, hogy őt az ügyvezető arról tájékoztatta, hogy a társaság működésével összefüggésben minden rendben van, ezért az adós törvényes működése érdekében elmulasztott további intézkedések hiányát - a megjelölt körülményei miatt - jogszabálysértően rótta terhére az elsőfokú bíróság. Sérelmezte, hogy az elsőfokú eljárásban - a személyes jelenléte ellenére - nem került sor a meghallgatására, melynek indokát az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazza.

A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségében történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytállóan jutott arra a következtetésre - az eljárási jogszabályok megsértése nélkül -, hogy az alperes felelősségének a Ctv. 118/A. §-a (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak. Kiemelte, hogy az alperes írásban tett nyilatkozatai kiváltják a személyes meghallgatását.

Az alperes fellebbezése megalapozatlan.

Az ítélőtábla kiemeli, hogy a Ctv. jelen perben még alkalmazandó 118/A. §-ának (1) bekezdését a 2011. évi CXCVII. törvény 2012. március 1-jétől iktatta be. (A 2013. évi CCLII. törvénnyel módosított Ctv. 118/A. §-a az adott ügyben nem irányadó, ugyanis az csak a 2014. július 1. napjától indult kényszertörlési eljárásokban alkalmazható.)

Az ítélőtábla szükségesnek tartja hangsúlyozni a következőket: