BH 1994.7.362 A szerződés jogszabályba ütköző voltából fakadó semmisség jogkövetkezményének alkalmazásánál nincsen jelentősége a semmisségi ok bekövetkezésével kapcsolatos felróhatóságnak [Ptk. 4-5. §-ai, 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek.].

A helyi önkormányzat felperes módosított kereseti kérelme az volt: állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes és a felperes jogelődje között létrejött adásvételi szerződés a per tárgyát képező ingatlanra vonatkozóan semmis, és ebből következően érvénytelen, ugyanis az jogszabályba ütközik. Kérte a felperes az eredeti állapot helyreállításának elrendeléseként a földhivatal megkeresését az alperes javára szóló tulajdonszerzés bejegyzésének törlése végett.

Az alperes a felperes módosított kereseti kérelmének is az elutasítását kérte. Állította, hogy a perbeli ingatlan átruházására vonatkozó érvényes szerződés már 1989. április 28-án létrejött. Ezt a szerződést a bejegyzés alapjául szolgáló, 1990. május 24. napján készült szerződés csak megerősítette. Egyben viszontkereseti kérelmet is előterjesztett arra az esetre, ha a bíróság a felperes keresetét alaposnak találná. Állította, hogy az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás jogcímén megszerezte.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a döntését arra alapította, hogy a felperes joggal hivatkozik a szerződés semmisségére, mert a szerződés megkötésekor érvényben lévő jogszabályok szerint a tanácsi kezelésben lévő földterület eladását végrehajtó bizottsági ülés előzi meg, amelyen a végrehajtó bizottság jelöli ki az állami tulajdonban és kezelésben lévő eladható területet, és a vevő személyét is. Az adott esetben mindezek elmaradtak. Tekintettel azonban arra, hogy a mulasztás nem róható az alperes terhére, az elsőfokú bíróság alkalmazhatónak találta a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdését és ebből az okból mellőzte a szerződés érvénytelenségének megállapítását, és ehhez kapcsolódóan az eredeti állapot helyreállításának az elrendelését.

A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Megállapította, hogy a felperes jogelődje és az alperes között 1989. április 28-án és 1990. május 24-én megkötött, a magyar állam tulajdonát képező, az m.-i 1346. számú tulajdoni lapon felvett 1525. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelen. Ehhez mérten kötelezte a felperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12 000 forintot, míg az alperes ugyanezen idő alatt - kölcsönös és viszonos teljesítésként - köteles az ingatlant a felperes birtokába bocsátani. Megkereste a másodfokú bíróság a földhivatalt az ingatlanra vonatkozó, az alperes javára szóló tulajdoni változás törlése, a magyar állam tulajdonjogának visszaállítása végett. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét nem érintette. A viszontkereset tárgyában ugyanis az alperes fellebbezést nem terjesztett elő.