3008/2012. (VI. 21.) AB végzés
alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.134/2010/16. számú jogerős ítéletével összefüggésben benyújtott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 100. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a konkrét ügyben történő alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozóval szemben az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 87. § (1) bekezdésének a) pontja alapján bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. Az állami adóhatóság az Art. 98. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított jogkörében eljárva az indítványozóval szerződéses kapcsolatban álló üzleti partnereknél kapcsolódó vizsgálatot rendelt el. Az indítványozó az állami adóhatóság határozatának törvényességét támadva kezdeményezte a másodfokú adóhatóság határozatának bírói felülvizsgálatát. Keresetlevelében az indítványozó többek között azt kifogásolta, hogy az állami adóhatóság megsértette az Art. 100. § (4) bekezdésében előírt kötelezettségét, amikor az adóellenőrzés keretében elrendelt kapcsolódó vizsgálat eredményeként beszerzett, a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékokat tartalmazó jegyzőkönyvet nem tekinthette meg. Az indítványozó keresetlevelét a Fővárosi Bíróság a 11 .K.31.134/2010/16. számú jogerős ítéletében bírálta el és a keresetet az Art. 100. § (4) bekezdése tekintetében elutasította. Az indítványozó a bírósági ítéletnek a keresetet elutasító részével összefüggésben, 2011. május 12. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kezdeményezte az Art. 100. § (4) bekezdése alkotmányellenességének kimondását és megsemmisítését a jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával együtt. Alkotmányjogi panaszának indokául előadta, hogy az Art. 100. § (4) bekezdése sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető alkotmányos jogot, valamint ezzel összefüggésben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét. E körben az indítványozó előadta, hogy az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében írtakból következik, hogy a peres felek mindegyike jogosult az adott ügyben felhasznált bizonyítékokat korlátozás nélkül megismerni. Az indítványozó sérelmezte továbbá, hogy míg az adóellenőrzéshez kapcsolódó eljárások során felhasznált bizonyítékok az állami adóhatóság számára teljes körűen hozzáférhetőek, addig az ellenőrzés alá vont adózó a közvetlen betekintési lehetőség elől el van zárva, és csupán az adóhatóság által az alapvizsgálat jegyzőkönyvében megszűrt kivonattal rendelkezik.
[2] 2. Az Alkotmány 2011. december 31. napján hatályát vesztette, helyébe 2012. január 1-jén Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény), valamint Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései léptek. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény (a továbbiakban: Abtv.) 73. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság előtt 2011. december 31. napján folyamatban lévő, alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben az alkotmánybírósági eljárást a 2012. január 1. napján hatályba lépett Abtv. rendelkezései szerint szükséges lefolytatni, feltéve, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága az Abtv. rendelkezései alapján fennáll. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv.-ben meghatározott követelmények teljesítése érdekében az indítványozót az alkotmányjogi panasz kiegészítésére hívta fel. Az indítványozó e felhívás alapján arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásában a 2012. január 19. napján kelt, Kfv.V.35.349/2011/13. számú végzésével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság azon ítéletét, amellyel összefüggésben az alkotmányjogi panaszt benyújtotta és az ügyben a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[3] Az Abtv. 59. §-ában foglaltak értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerint, a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat (ABK 2012. március, 26., a továbbiakban: Ügyrend) 63. § (2) bekezdésének e) pontja az okafogyottság esetei között sorolja fel, ha az indítvány valamely oknál fogva tárgytalanná válik. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy a jogszabály alkotmányellenességének kimondására irányuló alkotmányjogi panasz tárgytalanná vált, mert a panasz alapjául szolgáló bírói határozatot a Kúria hatályon kívül helyezte és egyúttal az alsóbb fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ügyben az indítványozónak a megismételt eljárás befejezését követően nyílik újabb lehetősége arra, hogy az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme esetén alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.
[4] Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 59. §-a alapján, figyelemmel az Ügyrend 63. § (2) bekezdésének d) pontjára is, a tárgytalanná vált alkotmányjogi panasz tekintetében az eljárást megszüntette.
Budapest, 2012. május 8.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/13/2012.