A Miskolci Törvényszék P.20916/2019/24. számú határozata jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 239/A. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 1. §, 5. §, 62/A. §, 62/H. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. §, 2. §, 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) 1. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. §, 81. §, 102. §, 172. §, 342. §, 365. §, 528. §] Bíró: Hajkó Zsolt

Miskolci Törvényszék

13.P.20.916/2019/24. szám

A Miskolci Törvényszék a felperes jogi képviselője (székhelye) ügyvéd által képviselt felperes neve (lakhelye) felperesnek, az I. rendű alperes jogi képviselője (székhelye, ügyintéző ügyvéd neve) által képviselt I.rendű alperes neve (székhelye) I. rendű, a II. rendű alperes jogi képviselője (székhelye) ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (lakhelye) II. rendű alperesekkel szemben, egyoldalú jognyilatkozat létre nem jöttének, másodlagosan érvénytelenségének a megállapítása, illetőleg közjegyzői okirat érvénytelenségének a megállapítása iránt folyamatban lévő eljárásában meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

A perben felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Megállapítja, hogy a meg nem fizetett 1 500 000 (egymillió-ötszázezer) forint illetéket az Állam viseli.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha

§ a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

§ megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges,

§ tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha

§ a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik;

§ a fellebbezés a teljesítési határidőt érinti,

§ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

§ az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni.

A veszélyhelyzet ideje alatt ugyanakkor tárgyalás tartása nem kérhető.

Az ítélőtábla előtt a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A jogi képviselővel nem rendelkező fél perorvoslati kérelmét a bíróság hivatalból elutasítja.

Indokolás

A törvényszék a felperes keresetlevele és mellékletei (különösen a hitelszerződés és a közjegyzői okirat), az alperesek írásbeli ellenkérelme, a felperes válaszirata, az alperesek viszontválasza, a felperes személyes előadása, a perfelvételi tárgyaláson a jogi képviselők által tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és a II. rendű alperes, mint hitelfelvevő és az I. rendű alperes, mint hitelező Ausztriában, Grosswilfersdorfban 2010. március 22-én "részletfizetéses hitelszerződés" elnevezésű, 1-01.521.012. számlaszámú szerződést kötöttek egymással. A szerződés A) pontja a hitel tárgya és feltételei címszó alatt rögzítette, hogy az egyszer igénybe vett hitel összege 160 000 euró, a hitel kamata évi 7,75%, a késedelmi kamat évi 5%, egyszeri kezelési költség 150 euró, zárási költségek zárási időpontonként 11,11 euró, a zárási időpontok: 03.31, 06.30., 09.30. és 12.31. A visszafizetés 80 negyedéves, 4 250 euró összegű átalányrészletben, amelyek a következő időpontokban esedékesek: 03.31., 06.30., 09.30., és 12.31., 2011. 03.31. napjával kezdődően. A részletek a kondíciók változása esetén módosításra kerülnek. A futamidő 2030. 12. hó 31. napjáig tart. A szerződés rendelkezett még a biztosítékokról, mely részét képezte többek között a xxx szám alatt található, xxx helyrajzi számú üzletre és étteremre, illetve a yyy szám alatti lakóház, udvar megnevezésű, yyy helyrajzi számú ingatlanra bejegyzett zálogjog. A szerződés B) pontja egyéb hitelfeltételeket, a C) pontja pedig az általános szerződési feltételeket tartalmazta. A felek a szerződésből eredő valamennyi jogvita esetére a bírósági joghatóságról szóló osztrák törvény (Jurisdiktionsnorm) 104. §-a alapján kikötötték a Fürstenfeldi Járásbíróság illetékességét. A felek szerződésére az osztrák jog az irányadó.

A felek közötti részletfizetéses hitelszerződést félként még a xxx 2010. Szolgáltató Kft. (székhelye) mint hitelfelvevő is megkötötte, azonban a Kft. időközben felszámolásra került, a Cégnyilvántartásból is törölték.

A felek annak érdekében, hogy az I. rendű alperes részére a felperes és a II. rendű alperes a Magyarországon lévő biztosítéki ingatlanokra nemfizetés esetére közvetlen végrehajthatóságot biztosítsanak, megállapodtak abban, hogy a felperes és a II. rendű alperes magyarországi közjegyző előtt a kölcsönszerződés tárgyát képező kölcsönösszeg erejéig tartozáselismerő nyilatkozatot tesznek. Ennek megfelelően a felperes és a II. rendű alperes 2010. április 8-án - a felek közötti szerződés aláírását követően - xy közjegyző előtt xxx/Ü/xxx/2010. ügyszámon közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tettek, amelyben a felperes és a II. rendű alperes elismerték, hogy az I. rendű alperes felé a 2010. március 22-én kelt kölcsönszerződés alapján a pénzintézetnek kölcsön jogcímén 160 000 euró és járulékaival tartoznak, egyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tartozás fejében 2011. március 31. napjától kezdődően negyedévente, negyedévi részletekben 4 250 eurót megfizetnek összesen 80 alkalommal a jogosultnak. A közjegyzői okiratban a nyilatkozó felperes és a II. rendű alperes többek között tudomásul vette azt is, hogy amennyiben a közjegyzői okiratban részletezett tartozás visszafizetése iránti kötelezettségének nem tesznek alapján, úgy ezen nyilatkozatuk alapján a bank jogosult a fennálló tartozás erejéig közvetlen bírósági végrehajtást kezdeményezni, bármely részlet meg nem fizetése esetén jogosult a bank a követelést lejárttá tenni.

Tudomásul vették azt is, hogy a hitelt nyújtó fontos okból bármikor jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, és az egész fennálló tartozást esedékessé tenni, fontos ok a különösen súlyos, 30 napot meghaladó részletfizetési késedelem, valamint a szerződés lényeges rendelkezéseinek egyéb módon történő megsértése. Tájékoztatta a közjegyző a nyilatkozó feleket, hogy a közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozataik alapján a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjőtv.) 112. §-ának és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Vht.) szabályozottak esetén van helye közvetlen bírósági végrehajtásnak, a Vht. 31/C. §-a alapján az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében az illetékes bíróság kérelmére tanúsítvánnyal látja el.

A hitelfelvevők a felvett hitelből egyetlen alkalommal, 2012. április 11-én törlesztettek 1300 eurót, ezért az I. rendű alperes a kölcsönszerződést felmondta, és az adósokkal szemben közvetlen végrehajtási eljárást kezdeményezett. A közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján xy Végrehajtói Irodája előtt xxx-G.V.xxxx/2012. (II. rendű alperes), és xxx-G.V.xxxx/2012. szám (felperes) alatt végrehajtási eljárás van folyamatban.

A felperes és a II. rendű alperes a végrehajtást kérő I. rendű alperes kielégítési alapját próbálták meg elvonni, melynek okán az I. rendű alperes a Kazincbarcikai Járásbíróság előtt pert indított, ahol a bíróság 3.P.20.xxx/2017/55. sorszámú ítéletével - amelyet a Miskolci Törvényszék 3.Pf.20.xxx/2019/7. számú ítéletével helybenhagyott - megállapította, hogy az adósok (jelen per felperese és II. rendű alperese) között 2010. február 28. napján gyermektartásdíj és házastársi tartás tárgyában létrejött írásbeli megállapodás és annak 2014 áprilisában szóban történő módosítása a felperessel (jelen per I. rendű alperesével) szemben hatálytalan. A relatív hatálytalanság megállapítására azért volt szükség az I. rendű alperes szempontjából, mert időközben a felperes és a II. rendű alperes tulajdonába kerülő xxx. helyrajzi számú, xxx. szám alatti fedezeti ingatlan tulajdonjogát az I. rendű alperesi bank árverés útján megszerezte, és a végrehajtó által készített felosztási terv alapján az I. rendű alperest 14 390 720 forint költségkülönbözet megfizetésére kötelezte azért, mert a felperes gyermektartásdíj iránti követelése a Vht. 165. §-a és 170. §-a alapján megelőzte a végrehajtást kérő I. rendű alperesi bank zálogjoggal biztosított követelését, vagyis a banknak a felosztási terv alapján 14 390 720 forintot kellett volna megfizetnie saját adósának, vagyis a felperesnek. A relatív hatálytalansági per alapjául szolgáló tények és bizonyítékok alapján az I. rendű alperes feljelentéssel élt a rendőrhatóságnál, mert álláspontja szerint az adósoknak (felperes és II. rendű alperes) szándékukban sem állt a kölcsönszerződés alapján a kölcsönt visszafizetni. A büntetőeljárás az Edelényi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya előtt 05020/xxx/2017.bü. ügyszám alatt van folyamatban.