BH 2022.2.42 Az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A nyilatkozat megérkezése megállapítható akkor is, ha a felszólítást tartalmazó irat átvétele a címzett hibája miatt hiúsult meg úgy, hogy a küldeményről értesítést kapott, de azt nem vette át. Az írásbeli nyilatkozat hatályossá válásával az írásbeli felszólítás és a követelés elévülésének megszakítása is bekövetkezik [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 214. § (1) bek., 327. § (1)-(2) bek.].

Pertörténet:

Váci Járásbíróság P.20430/2017/46., Budapest Környéki Törvényszék Pf.21367/2018/5., Kúria Pfv.20843/2019/13. (*BH 2022.2.42*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A 2012. március 14. napján kötött, ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett szerződés szerint a felperes és egy perben nem álló harmadik személy az I. rendű alperes részére 3 500 000 forint kamatmentes kölcsönt nyújtott azzal, hogy azt az aláírástól számított 60 nap alatt kell visszafizetni. A szerződésben a követelés biztosítására a II. rendű alperes tulajdonában álló gyümölcsös és gazdasági épület megnevezésű ingatlanra a hitelezők javára jelzálogjogot alapítottak, amelyet az ingatlan tulajdoni lapjára III/4. és III/5. sorszám alatt 2012. április 5. napján be is jegyeztek.

[2] Az I. rendű alperes a tartozást nem fizette vissza. A felperes jogi képviselője 2016. január 25. napján felszólító levelet írt a II. rendű alperes részére, amelyben tájékoztatta: az I. rendű alperes a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesítette és fontolóra veszi, hogy a II. rendű alperes ellen polgári peres eljárást indít a követelés jelzálogjog érvényesítése útján való kielégítése érdekében. A felszólító levelet ajánlott levélként küldte a II. rendű alperes címére. A levél 2016. február 12. napján "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a feladónak.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes a II. rendű alperessel szemben 2017. szeptember 22. napján előterjesztett keresetében azt kérte, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az I. és a II. rendű alperest a kölcsön visszafizetésére.

[4] Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Vitatták a követelés jogalapját: a kölcsön összegéhez nem jutottak hozzá.

Az első- és a másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 3 500 000 forint tőkét és 2012. május 15. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot.

[6] Ítéletét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 205. § (1) bekezdésére, 301. § (1) bekezdésére, 334. § (1) bekezdésére, 335. § (1) bekezdésére, 523. § (1) bekezdésére, továbbá a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 30. § (1), (2) és (3) bekezdésére alapította.

[7] Az alperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta; a felperes II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította, a II. rendű alperes perköltségben marasztalását mellőzte, az I. rendű alperest terhelő, a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét leszállította.