BH 2007.2.43 I. A Ptk. 144. § a) pontja nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó munkák engedélyezéséhez, hanem költségeik közös viseléséhez követeli meg a tulajdonostársak egyhangú határozatát.

II. Az engedély nélküli építkezés jogellenessége a fennmaradási engedély kiadásával orvosolható, az ehhez szükséges - jogszabály által megkívánt - hozzájáruló nyilatkozatot joggal való visszaélés esetén a bíróság pótolhatja [Ptk. 5. §, 144. §].

A perbeli budapesti kilenclakásos ingatlan a felek - valamint a perben nem álló további tulajdonosok - közös tulajdona. A felperesek 2002 nyarán - építési engedély nélkül, a hátsó kert megközelítése érdekében - földszinti lakásuk kertre néző gardróbszobájának 60´45 cm méretű ablaka helyére 80´210 cm méretű ajtót építettek be.

A felperesek a Ptk. 5. § (3) bekezdésére alapított keresetükben az elvégzett munka fennmaradásának engedélyezéséhez kérték az alperesek hozzájáruló nyilatkozatának pótlását.

Az I. rendű alperes - a szakértői vélemény beszerzését követően - nem ellenezte a kereset teljesítését; a III-IV. rendű alperesek azzal az indokkal kérték a kereset elutasítását, hogy az ajtó statikai okok miatt nem megfelelő, beépítése veszélyezteti az épület állékonyságát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta az I. valamint III-IV. rendű alperesek kért jognyilatkozatát. Döntését dr. B. J. igazságügyi szakértő véleményére alapította és azzal indokolta, hogy az ajtó beépítése megfelelő módon történt, nem veszélyezteti az épület állékonyságát. Megjegyezte, hogy a munka nem haladja meg a rendes gazdálkodás körét, ezért elvégzéséhez nem szükséges a tulajdonostársak egyhangú határozata.

A másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatának fellebbezett rendelkezését és elutasította a keresetet. Indokolása szerint az ajtó beépítése a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, amelyhez a Ptk. 144. §-ának megfelelően a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges, a határozat azonban szavazat, amely - hasonlóan a szerződéses nyilatkozathoz - nem pótolható ítélettel. Az ellenszavazat nem jelenthet joggal való visszaélést: az alperesek éltek, s nem visszaéltek jogukkal, amikor nem adtak hozzájárulást az engedély nélküli építkezés legalizálásához, visszaélésszerű joggyakorlás hiányában pedig nincsen lehetőség a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatának pótlására (ellenkező esetben sérülne a tulajdonhoz való jog, amely alkotmányos alapjog). Végül kihangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy az épület állékonyságának, teherbírásának romlása miatt az alperesek okkal ellenzik a kialakított helyzet fenntartását.

A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, költségeik megtérítése végett - a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Érvelésük szerint a munka nem haladja meg a rendes gazdálkodás körét, költségeit egyébként sem kívánják áthárítani a tulajdonostársakra, ezért téves a Ptk. 144. § alkalmazása; emellett az alperesek statikai kifogása nem bizonyult alaposnak, a jognyilatkozat megtagadása joggal való visszaélés a részükről.

A III-IV. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelemre nem nyilatkozott.