BH 2004.11.459 I. A védelemhez való jog az 1973. évi I. tv. rendelkezései szerint (és a részben eltérő szabályozás ellenére a hatályos Be. alapján is) nem jelentette azt, hogy a védő jelenléte minden ügyben kötelező lett volna, hanem jogosultságot biztosított a védő választásához és meghatalmazásához, valamint a terhelt személyes védekezéséhez, amely magában foglalta a vallomástételi jogosultságot, de annak megtagadását is. Ugyanakkor az eljárási törvény - bizonyos esetekben - a hatóságok számára a védő kirendelését is kötelezően előírta, ami már a kötelező védői jelenlétet is feltételezte.

II. A súlyos testi sértés bűntettével és garázdaság vétségével vádolt, szabadlábon védekező terhelt tekintetében - a védő kötelező részvételére vonatkozó más törvényi előfeltétel hiányában - nem sérültek (és a hatályos szabályozás szerint sem sérülnek) a védelemhez fűződő jogok, ha a büntetőeljárást a hatóságok védő jelenléte nélkül folytatták le [1973. évi I. tv. 6. §, 47. §; Be. 46. §, 242. §, 364. §].

A P.-i Városi Bíróság - egyesbíróként, vétségi eljárásban ügyész, védő részvétele nélkül eljárva - a 2001. október 30. napján meghozott ítéletével a szabadlábon lévő B. J. II. r. terheltet súlyos testi sértés bűntette és társtettesként elkövetett garázdaság vétsége miatt halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 2 évi fegyházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte annak megállapításával, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Elrendelte továbbá egy korábbi - próbaidőre felfüggesztett - 8 hónapi börtönbüntetésének a végrehajtását is.

Az enyhítés végett bejelentett II. r. terhelti fellebbezést elbírálva a H.-i Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2002. május 22. napján meghozott végzésével a városi bíróság ítéletét változtatás nélkül helybenhagyta.

A felülvizsgálati indítvánnyal támadott, az elsőfokú ítélet II. pontjában írt tényállás lényege szerint B. J. II. r. terhelt 2001. április 7-én 13 óra körüli időben Sz.-en, a F.-i Sörözőben a bárpultnál szeszes italt fogyasztott, amikor megjelent ott R. E. sértett is, aki a saját részére italt kért. Az ittas II. r. terhelt felszólította a szintén ittas sértettet, hogy neki is fizessen italt, aminek a sértett nem tett eleget. A II. rendű terhelt ekkor arcon ütötte a sértettet, aki a földre esett, majd onnan felállva a II. rendű terhelttel dulakodni kezdtek. A II. rendű terhelt kilökte a sértettet az utcára, aki a lökéstől a földre esett. A II. rendű terhelt a földön fekvő sértett fejébe belerúgott, amitől fej zúzódásos sérüléseit, agyrázódást, orrcsonttörést - 8 napon túl gyógyuló, ténylegesen 4 hét gyógytartammal járó sérüléseket - szenvedett.

A II. r. terhelt által a fenti jogerős határozatok ellen - azok hatályon kívül helyezése érdekében - benyújtott felülvizsgálati indítvány lényege szerint R. E. sértettet saját testi épsége védelmében, jogos önvédelemből - s nem ok nélkül - bántalmazta. Az eljárt bíróságok azonban a tanúit nem hallgatták ki, s így e bűncselekményben ártatlanul ítélték el. Mindemellett eljárási szabálysértést követtek el, mert jogi képviselője nem volt, holott "mindenkinek joga van az ügyvédi képviselethez és egyben kötelező az ügyvéd jelenléte minden tárgyaláson."

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában azt az álláspontját fejtette ki, hogy eljárási szabálysértés nem történt; a tényállást támadó részében az indítvány a törvénynél fogva kizárt; a jogos védelem előfeltételei pedig nem álltak fenn. Mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat - tanácsülésen - hatályukban tartsa fenn.

Az ügyben kitűzött nyilvános ülésen a védő és a terhelt az indítványnak, míg az ügyész az írásbeli nyilatkozatának megfelelő tartalommal szólalt fel.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A Be. 420. §-ának értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

A jogerős ítélet meghozatala idején hatályos eljárási törvény (1973. évi I. törvény) az ún. régi Be. 6. §-a a védelem jogát - alapelvi szinten - a következőképpen szabályozta.

6. § (1) A terheltet megilleti a védelem joga.

(2) A hatóságok kötelesek biztosítani, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az a törvényben meghatározott módon védekezhessék.