A Szolnoki Törvényszék P.20994/2014/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 80. §] Bíró: Karácson Éva

Szolnoki Törvényszék

6.P.20.994/2014/11. szám

A Szolnoki Törvényszék, a dr. Szabó Miklós ügyvéd (Szabó és Juhász Ügyvédi Iroda, felperesi képviselő címe szám) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű felperes címe szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve alperes címe szám alatti lakos II. rendű felpereseknek - a személyesen eljáró alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen - személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 15 nap alatt 3.900.- (Háromezer-kilencszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szolnoki Törvényszéken kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperesek keresete, az alperes ellenkérelme, a felek előadása, tanú 1 tanúvallomása, a város 1i Járásbíróság másolatban megküldött, P.20.385/2013. ügyszámú irata, az alperes által készített és CD lemezre másolt hangfelvétel, továbbá annak írott anyaga alapján a következő tényállást állapította meg:

A II. rendű felperes és az alperes házastársak, házasságukból 2003. december 2-án gyermek neve 1, 2006. április 30-án gyermek neve 2 utónevű gyermekek születtek. A házasfelek utolsó közös lakása a közös tulajdonukat képező alperes címe szám alatt volt, ahol jelenleg az alperes lakik.

A házasfelek kapcsolata 2007. évtől fokozatosan megromlott, 2011. októberében szakadt meg az életközösség, majd 2012. szeptemberében a II. rendű felperes a gyermekekkel a szüleihez költözött.

A I. rendű felperes címe szám alatti ingatlanban a felperesi szülők egy külön lakrészt alakítottak ki a II. rendű felperesnek és a gyermekeknek.

A II. rendű felperes és az alperes a különválást követően nem tudtak megegyezni a gyermekek elhelyezésében és a vagyonjogi kérdésekben. A II. rendű felperes ragaszkodik ahhoz, hogy mindkét gyermek nála kerüljön elhelyezésre, az alperes ajánlatot tett arra, hogy a hozzá mindig is jobban kötődő idősebb gyermek nála maradjon, a kisebb gyermek az édesanyával.

A vitás kérdésekben miatt konfliktus alakult ki a házasfelek, valamint az alperes és a II. rendű felperes szülei között.

A gyermekeket megviselte a szülők különválása. gyermek neve 1 és gyermek neve 2 egy általános iskolába jár város 1on, gyermek neve 1 4., gyermek neve 2 2. osztályos volt a tavalyi évben. Kapcsolatuk változó, a kisebb gyermek jobban ragaszkodik a testvéréhez, mint fordítva. Előfordult, hogy gyermek neve 1 az iskolában nem kereste gyermek neve 2 társaságát, ami a kisebb gyermeknek rosszul esett.

A konfliktusok miatt a gyermek neve 1 nevű gyermeknél tic-szerű tünetek alakultak ki, emiatt 2013. januárjától pszichológusi segítségre szorult. A gyermeket tanú 2 pszichológus a város 1i Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatának alkalmazottja kezelte.

A II. rendű felperes 2013. szeptember 5-én nyújtotta be a bontóperi keresetét a város 1i Járásbíróságon, melyet az 1.P.20.385/2013. ügyszámon iktattak. A II. rendű felperes keresetében a házasság felbontásán túl mindkét gyermek nála történő elhelyezését, az apai kapcsolattartás szabályozását, és a gyermektartásdíj megállapítását kérte az alperes terhére. Az alperes viszontkeresete a gyermekek megosztott elhelyezésére irányul, a különélést követően tett javaslata szerint.

A II. rendű felperes a bontóper megindulását követően kérte a bíróságtól az 1997. évi XXX. törvény 67. §-a alapján védő-óvó intézkedés elrendelését azzal az indokkal, hogy a gyermekeket megviselte az anyai és apai család közti konfliktus.

A bíróság ideiglenes intézkedéséig nem volt szabályozott az apa és a gyermekek kapcsolattartása, az a szülők esetleges megállapodásán múlt. Az alperes már ekkor észlelte, hogy a kapcsolattartást követően gyermek neve 1 nem szívesen tér vissza az édesanyjához.

A város 1i Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata már 2013. év elejétől foglalkozott a családdal, családgondozó közreműködésével.

tanú 2 pszichológus javasolta a szülőknek, hogy gyermek neve 1 2013. őszén-telén töltsön egy hónapot az alperesnél, annak érdekében, hogy dönthessen, melyik szülőjénél kíván lenni.

A II. rendű felperes és az alperes szóban megegyeztek abban, hogy 2013. november végétől a karácsonyi ünnep kezdetéig gyermek neve 1 az alperesnél fog tartózkodni, azonban az alperes által 2013. november 25-i dátummal írásba foglalt, erre irányuló megállapodást a II. rendű felperes nem írta alá.

gyermek neve 1 a szóbeli megállapodásnak megfelelően, 2013. november 25-től 2013. december 25-ig az alperesnél tartózkodott. Ez alatt hétvégeken látogathatta a II. rendű felperest és a testvérét, amivel a gyermek nem élt minden alkalommal. Volt rá eset, hogy nem is kívánt az édesanyjához elmenni.

2013. decemberétől az alperessel egy lakásban él tanú 1, aki a feleket és a gyermekeket már korábbról ismerte. Nevezett óvodai dajka, abban az óvodában dolgozik, ahova korábban a gyermekek jártak.

2013. december 21-én a felperesek az alperes lakására mentek, hogy gyermek neve 1t a karácsonyi ünnepre hazavigyék.

Az alperes előzőleg a lakás nappali szobájában a szekrénysor polcára kihelyezett egy videokamerát, azzal a céllal, hogy felvegye a felperesek látogatását. Azt, hogy felvételt készít, tudta tanú 1 is.

Ez a kamera alkalmas kép- és hangfelvétel készítésére is.

A felperesek megérkezését követően vita alakult ki, mivel gyermek neve 1 kijelentette, hogy nem kíván az édesanyjához menni. A II. rendű felperes ekkor zaklatott állapotban volt, váratlanul érte, hogy tanú 1 is a lakásban tartózkodik. A felvételen hallható, hogy a felperesek többször kérték gyermek neve 1t, menjen velük haza, amit a gyermek megtagadott. A gyermek többször is kijelentette, hogy az édesapjánál kíván maradni, ott fog lakni.