A Legfelsőbb Bíróság Bfv.636/2011/5. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §, 426. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.III.636/2011/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. év november hó 29. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a magánvádló által, jogi képviselője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Városi Bíróság 71.B.2606/2010/2. számú végzését és a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 18.Bf.5/2011/2. számú végzését hatályában fenntartja.

Felhívja a magánvádlót - leletezés terhe mellett - a felülvizsgálati eljárás illetéke címén 7.000 (hétezer) forint megfizetésére.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 6.800 (hatezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Debreceni Városi Bíróság a 2010. december 14-én meghozott 71.B.2606/2010/2. számú végzésével megszüntette a dr. K-B. Á.- a magánvádló feljelentése alapján - rágalmazás vétsége (Btk. 179. § (1) bek., (2) bek. c) pont) miatt indult eljárást.

A magánvádló fellebbezése alapján eljárva a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2011. január 11-én meghozott 18.Bf.5/2011/2. számú végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az elsőfokú végzéssel megállapított - és a másodfokú bíróság által sem változtatott - tényállás lényege a következő.

2010. december 9-én a magánvádló feljelentést tett dr. K-B. Á. ellen rágalmazás vétsége miatt.

A feljelentés szerint dr. K-B. Á. a feljelentő becsületének csorbítására alkalmas tényeket állított a 2010. október 17-i keltezésű és a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztály Intézményi és Gyámügyi Csoportja részére csatolt beadványában. A kifogásolt beadványt a feljelentő 2010. november 10-én vette kézhez, s ekkor értesült róla.

A feljelentés szerint a beadványban állított tények miatt a feljelentő ellen nagyszülői kapcsolattartás ügyében a gyámhatóság előtt eljárás indult, ami a feljelentő számára durván sértő, megalázó.

A feljelentés dr. K-B. Á. azon tényállításait kifogásolta, mely szerint a magánvádló dr. K-B. Á.-t, annak gyermeke előtt - aki egyben a magánvádló unokája - verbálisan és fizikailag inzultálja, ordibál, szitkozódik, lökdösi és a karját csavarja. Sérelmezett állítás továbbá, miszerint a magánvádló azt mondta dr. K-B. Á.-nak, hogy takarodjon a lakásból, mert megsemmisíti, tönkreteszi.

A feljelentés tartalmazza, hogy a magánvádló megbecsült tanszékvezető egyetemi tanár, professzor, így a beadványban kifogásolt állítások számára jelentős érdeksérelmet okoztak.

Az elsőfokú bíróság a Be. 501. § (2) bekezdése, illetve 493. § értelmében, a Be. 274. § (1) bekezdése szerint eljárva, a 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján a büntetőeljárást megszüntette.

Álláspontja szerint a gyámhatóság előtt indult ügyben írásban tett, a magánvádló által sérelmezett nyilatkozat az üggyel összefüggésben a gyermek egészséges értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésével kapcsolatos, egyben az ügyfélre vonatkozott.

A nagyszülői kapcsolattartás esetében értékelést igénylő tényállításokat tartalmazott, melyek elősegíthetik, hogy a hatóság az anyagi igazságnak megfelelő határozatot hozzon. A sérelmezett beadvány megfogalmazása nem gyalázkodó vagy becsmérlő.

Eseti döntésekre hivatkozva kifejtette, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint a jogellenesség hiánya kizárja a bűncselekmény megállapíthatóságát, amit pedig megalapoz, ha a sértő tényállítás valamely hivatalos eljáráshoz tartozóan, ahhoz illeszkedően történik. [BJD 1195., 3052., BH 1994/295., 2004/305., EBH 1011.] Így nem jogellenes az állami szervhez eljuttatott ügyfélnyilatkozatban rögzített negatív tartalmú tényállítás sem.

A másodfokú bíróság ezzel a jogi állásponttal maradéktalanul egyetértett.

Hivatkozott arra, hogy folyamatban lévő vagy folyamatba helyezett eljárásban az érintett által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett - gyalázkodástól, becsmérléstől mentes - tényállítás akkor sem valósít meg bűncselekményt, ha a becsület csorbítására alkalmas.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a magánvádló, jogi képviselője útján 2011. május 23-án terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

Indokai szerint az eljárt bíróság megsértette a Btk. 10. és 179. §-át, valamint a Be. 75. § (1) és 351. § (2) bekezdését. A tényállás hiányos, iratellenes, téves ténybeli következtetést tartalmaz.

Kifogásolta, hogy az eljárt bíróság hivatalos eljárásra hivatkozott, jóllehet amikor a feljelentett a beadványát készítette, hatósághoz eljuttatta, akkor nem volt folyamatban közigazgatási, hatósági eljárás. Erre vonatkozó bizonyíték nincs, így a beadvány sem tartozhatott hivatalos eljáráshoz. Az eljárt bíróság által hivatkozott - BH 1994/295., 2004/305., EBH 1011. számon közzétett - döntések pedig nem vonatkoznak jelen ügyre.

A rágalmazás törvényi tényállásában sincs olyan kivétel, ami szerint nem büntethető, aki cselekményét hivatalos eljáráshoz tartozóan, annak keretében, az ügy tisztázása érdekében fejti ki. Az ilyen értelmezés törvénysértő.

Ugyanakkor az állami és társadalmi szervezetekhez intézett panaszok, bírálatok, bejelentések nem nélkülözik eleve a társadalomra veszélyességet (BH 1998/211.). A gyalázkodó, becsmérlő tényállítás pedig akkor is megvalósítja a bűncselekményt, ha formailag kritikai megjegyzésként kerül nyilvánosságra (BH 1994/300., 2009/135.). A magánindítványban sérelmezett kifejezések viszont köztudomás szerint is gyalázkodók, becsmérlők.

Ehhez képest bizonyított, hogy a jogellenesség hiánya nem áll fenn, így a rágalmazás törvényi tényállási elemei megvalósultak.

Mindemellett anyagi jogszabályt sért, ha a bíróság a bűncselekmény megvalósítását avagy annak hiányát az általa felhívott eseti döntésekre alapítva bírálja el.

A feljelentett - felülvizsgálati indítványra tett - észrevételében a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta.

Álláspontja szerint nem tett hatósági eljáráson kívül nyilatkozatot, beadványa hatósági eljáráson belül, kiskorú gyermekének érdekét szolgáló törvényi kötelességének teljesítése volt az 1997. évi XXXI. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése alapján.