A Budapest Környéki Törvényszék P.20231/2018/79. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/D. § (1) bek., (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §] Bíró: Félegyházy Megyesy Fatime

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék P.20231/2018/79.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20699/2021/5., 3460/2022. (X. 28.) AB végzés

***********

Budapest Környéki Törvényszék

Az ügy száma: 4.P.20.231/2018

A felperes(ek): Felperes1, Cím2, I. rendű

A felperes(ek) képviselője: Dr. Frisch Gábor pártfogó ü. dr. Frisch ÜI., Cím5 , aki a(z) I. rendű felperes(eke)t képviseli

Az alperes(ek): Alperes1, Cím1, I. rendű; Alperes2, Cím1, II. rendű;

Az alperes(ek) képviselője: Dr. Hoppál Anna, Cím4, aki a(z) I. rendű alperes(eke)t képviseli

A per tárgya: sérelemdíj

ÍTÉLETET.

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság az alperesek viszontkeresetének helyt ad és megállapítja, hogy a felperes megsértette az I. és II. rendű alperesek személyiségi jogát akkor, amikor róluk - hozzájárulásuk nélkül- kép és hangfelvételt készített.

A bíróság ezért a jövőre nézve eltiltja a felperest azon jogsértő magatartástól, hogy az alperesekről- hozzájárulásuk nélkül - kép és hangfelvételt készítsen.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II. rendű alpereseknek egyetemlegesen 1.080.000.- (egymillió-nyolcvanezer) forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget.

A le nem rótt kereseti és viszont kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyet a Budapest Környéki Törvényszéken kell előterjeszteni. A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárás során kötelező.

INDOKOLÁS:

[1] A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállítást állapította meg:

[2] A felperes cím2. szám alatti ingatlanban él, I-II. rendű alperesek pedig a cím1 szám alatti ingatlanban, amely új építésű ikerház. A cím1 szám alatti ingatlan korábban a dunakeszii 4338. hrsz.-ú ingatlanból került kialakításra telekalakítás folytán, mely szerint megosztásra került hrsz., hrsz.1 és hrsz.2 hrsz.-ú ingatlanokra, melyekből a hrsz.2 hrsz. alatti ingatlan magánút megjelölésű. A magánút besorolású ingatlan szélessége 3 méter, míg a hrsz. és hrsz.1 hrsz. alatti ingatlanokon álló lakóépületektől 8 méterre található, ily módon a hrsz. és hrsz.1-es ingatlanok előkertje 5 méter, míg a felperes ingatlanának telekhatárától a hrsz.2-as hrsz.-ú magánút több mint 5 méterre fekszik.

[3] Az alperesek kisgyermekes családok, akik 2016. decemberében költöztek be az ingatlanokba több más lakóval együtt, akik általában maguk is kisgyermekes családok.

[4] A gyermekek életkori sajátosságukból adódóan döntően a rollerezés, biciklizés és focizási tevékenységet az úgynevezett magánhasználatú úton teszik. A gyermekek sokat játszanak kint, életkori sajátosságaiból adódóan kiabálnak, nevetgélnek, ami zajhatással jár.

[5] Az ikerházak felépülését megelőzően a felperes tulajdonát képező ingatlannal szemközti terület beépítetlen volt, így a felperes és családja nem volt szokva a gyermekek által keltett zajhatásokhoz.

[6] A felperes, miután a gyermekek hangoskodását elviselhetetlennek tartotta, akként határozott 2017. februárjában, hogy videófelvételeket készít a gyermekek által keltett zajhatásokról.

[7] 2017. április 8-án a gyermekek ismét hangosan játszottak, rollereztek, bicikliztek, ezért a felperes ismét videófelvételt készített, azonban ezt észlelvén az alperesek felszólították a felperest arra, hogy a videófelvétel készítését fejezze be, a gyermekekről videófelvételeket ne készítsen.

[8] Az I. rendű alperes ezt követően 2017. április 9. napján levelet is írt a felperesnek, amelyben felhívta a figyelmét a Ptk. 2:42. § (1) bekezdésére, a 2:48. § (1) bekezdésére, vagyis arra, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nyomatékosan hívta fel a felperes figyelmét arra, hogy a jövőben a videó és képfelvételek készítésétől tartózkodjon, valamint az alábbi kijelentést is tette: "vagyis amikor önök - a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül - 3-4 éves gyerekeket videóznak, az nem csak erkölcsileg aggályos, hanem teljes mértékben jogsértő is". Ezek után tájékoztatta arról, hogy miután a felperes és a családja a gyerekzajt kifogásolja, egyrészt kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást, csendháborítás miatt bejelentést tehet, vagy szabálysértési eljárást kezdeményezhet.