A Kúria Kfv.37425/2012/8. számú PRECEDENS határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 54. §, 260. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.425/2012/8.szám

A Kúria dr. Vanderlik Milán ügyvéd által képviselt Vitkóczi Terézia (felperes címe) perújított felperesnek dr. Bittsánszky Géza Ádám jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal perújított alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Szedlár Anna (fél címe 2) ügyvéd által képviselt X. É. K. és Sz. Kft. (II.rendű alperes címe) perújító beavatkozóként beavatkozott, a Budapest Környéki Törvényszék 2012. március 29. napján kelt 8.K.26.890/2011/12. számú jogerős ítélete ellen a perújított felperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.K.26.890/2011/12. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Pest Megyei Bíróság 9.K.27.906/2009/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a perújító beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a perújított felperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú, és 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a perújító beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A perújító alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) 2011. augusztus 5-én perújítási kérelmet nyújtott be a Budapest Környéki Törvényszékhez (a továbbiakban: Törvényszék), amelyben a Pest Megyei Bíróság 2010. szeptember 28-án kelt 9.K.27.906/2009/14. számú ítéletének (a továbbiakban: alapügyben hozott ítélet) hatályon kívül helyezését és a perújított felperes (a továbbiakban: felperes) keresetének elutasítását kérte. A perújítás okaként arra hivatkozott, hogy az alapperbe nem tudott beavatkozni, mert a Pest Megyei Bíróság - az alapügyben hozott ítélet indokolásában foglaltakkal ellentétben - nem kereste meg a beavatkozási felhívással. Perújítási kérelmében állította, hogy az alapügyben hozott ítéletről az azt követően indult ismételt közigazgatási eljárásban szerzett tudomást, amikor az első fokú építési hatóság 2007. március 10-én fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívta fel.

A Budapest Környéki Törvényszék hatályon kívül helyezte az alapügyben hozott ítéletét és elutasította felperes keresetét. A Törvényszék a perújítás megengedhetősége tárgykörében megállapította, hogy a beavatkozó, mint a társasház beruházója és az értékesítést megelőzően tulajdonosa az alapügyben beavatkozóként vehetett volna részt és ebbeli minőségében nyilatkozatokat tehetett volna a bizonyítási eljárásban. A Pest Megyei Bíróság azonban a beavatkozás lehetőségéről nem értesítette, az alapügyben hozott ítéletet részére nem kézbesítette. Megállapította továbbá, hogy a perújítási kérelem a Pp. 260. § (3) bekezdése szerint megszabott határidőben érkezett.

A Törvényszék a megállapított tényekből - az építési engedélyköteles bővítési munkálatok megrendelője, a lakásingatlan tulajdonosaként a felperes volt -, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 18. §, 37. § (2) bekezdése, 48. § (1) bekezdése, 51. § (1) bekezdése alapján érdemben arra a következtetésre jutott, hogy az építtető a lakásingatlan tulajdonosa, akinek fennmaradási engedély iránti kérelmet kellett volna a építési hatóságnál előterjesztenie. Jogszerű volt tehát az alapügyben felülvizsgált alperesi határozat, amely a felperes építtetői minőségének megállapítása mellett elutasította a felperes fennmaradási engedély iránti kérelmét arra hivatkozással, hogy a felperes nem csatolta a társasház tulajdonosainak hozzájárulását a bővítéshez.

A felperes felülvizsgálattal fordult a Kúriához.

Többirányú felülvizsgálati kérelme szerint a jogerős ítélet jogsértő, mivel nem álltak fenn a perújítás Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja illetve a (2) bekezdése szerinti feltételek. Az alapügyben hozott ítélet nem tartalmaz rendelkezést beavatkozóra nézve, ugyanakkor perújítási eljárásban nem orvosolható az, hogy az alapügyben esetlegesen eljárási jogszabálysértés történt.

A felperes felülvizsgálati kérelmében jogsértőnek ítélte a jogerős ítéletet azért is, mert a perújítási kérelmet elkésettség okán nem lehetett volna befogadni.

A felülvizsgálati kérelme irányát képezte továbbá az is, hogy a felperes értelmezésében az alapügyben a Pest Megyei Bíróságnak nem is kellett volna beavatkozót a beavatkozás lehetőségéről értesíteni, mivel a beavatkozó az alapügyet megelőző közigazgatási eljárásról konkrét tudomással bírt. Ebben az összefüggésben az ítélet sérti a Pp. 54. § (1) bekezdését, és a 335. § (5) bekezdését.