BH 2002.9.362 A gépkocsi - végrehajtási eljárás során történt - lefoglalása után kötött adásvételi szerződés érvénytelen, így az a foglalás alóli feloldása iránti igényperre kellő alapot nem teremt [Ptk. 114. § (1) bek., Pp. 371. § (1) bek., Vht. 84. § (1) bek., 104. § (3) bek.].

A felperes 1998. július 16-án megvásárolt egy személygépkocsit az Sz. Kft. telephelyén. A Rendőrkapitányság nem jegyezte be a tulajdonosváltozást a forgalmi engedélybe azzal az indokkal, hogy korábban intézkedés történt a gépkocsi lefoglalására és a forgalmi engedély visszavonására.

A felperes keresetében tulajdonjogára alapítottan kérte a gépkocsi foglalás alóli feloldását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a személygépkocsit a foglalás alól feloldotta. Az ítélet indokolása szerint az eljáró végrehajtó L. J. adós tulajdonában álló gépkocsit úgynevezett "távfoglalással" foglalta le; a foglalási jegyzőkönyvet nem az adós lakóhelyén készítette el. A végrehajtó a forgalmi engedélyt nem foglalta le, ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben nem tüntette fel. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság érvelése szerint a végrehajtó nem tartotta be az eljárási szabályokat, így az adásvételi szerződés megkötésekor az elidegenítési és terhelési tilalom a gépkocsin nem állt fenn, ezért a felperes megszerezte a gépjármű tulajdonjogát.

Az elsőfokú ítélet ellen a végrehajtást kérő II. rendű alperes fellebbezett, amelyben az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az adásvétel időpontjában a gépkocsin elidegenítési tilalom állt fenn, amelyre tekintettel az adásvételi szerződés semmis.

A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kiegészítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal, hogy a végrehajtó az 1998. június 19-én felvett foglalási jegyzőkönyvet az adós részére megküldte; a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. A másodfokú bíróság az így kiegészített tényállás alapján kifejtette, hogy igényperben a bíróság nem vizsgálhatja a végrehajtó intézkedéseinek szabályszerűségét, mivel erre csak a végrehajtási kifogás előterjesztése esetén kerülhet sor. Megállapította, hogy a végrehajtó ugyan a forgalmi engedélyt nem foglalta le, a rendőri szervet azonban megkereste a forgalmi engedély bevonása iránt. Ebből következően az adásvételi szerződés megkötésekor a gépkocsin elidegenítési és terhelési tilalom állt fenn, amelyre tekintettel a felperes a gépkocsira tulajdonjogot nem szerezhetett, minthogy a felperes által megkötött adásvételi szerződés semmis.

A másodfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet "megváltoztatását" és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A jogszabálysértés okát abban jelölte meg, hogy a végrehajtó a végrehajtási szabályokat nem tartotta be, emiatt a foglalás "szabályszerűen" nem történt meg. Ezzel szemben az adásvételi szerződés érvényesen létrejött: kifizette a vételárat, a gépkocsit és annak forgalmi engedélyét birtokba vette, ezzel a gépjármű tulajdonjogát megszerezte.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.