3228/2012. (IX. 28.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.37.571/2011/2. számú végzésével összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (1)-(2) bekezdései, valamint 273. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] Az indítványozó által a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes ellen indított 15.K.31.239/2011. számú közigazgatási perben az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának valamennyi bírája elfogultsági kifogást jelentett be. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kkk.50.559/2011/2. számú végzésével eljáró bíróságként a Pest Megyei Bíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására, miután a bírák nyilatkozatából megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügy elintézéséből kizárt.
[2] A végzés ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelemmel élt, elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a bírák elfogultsági kifogásának elutasítását, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és a Fővárosi Ítélőtábla új eljárásra utasítását kérte a Legfelsőbb Bíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla a tényállás felderítése nélkül, kizárólag a bírák nyilatkozata alapján hozta meg megalapozatlan határozatát, amely ilyen okból jogszabálysértő is.
[3] A Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.37.571/2011/2. számú végzésével az indítványozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból arra hivatkozással utasította el, hogy az eljáró bíróság kijelölése tárgyában hozott végzés ellen a Pp. 270. § (2)-(3) bekezdései alapján kizárt a felülvizsgálat.
[4] Az indítványozó 2011. október 20-án fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, majd indítványát az Alkotmánybíróság felhívására határidőben fenntartotta, illetve a hatályos Abtv.-re figyelemmel kiegészítette. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) és (2) bekezdésére alapított alkotmányjogi panaszában azt állítja, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2)-(3) bekezdései és a 273. §-a alaptörvény-ellenesek, ezek alkalmazása folytán pedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében szabályozott tisztességes eljáráshoz, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jogának sérelme következett be. Sérelme lényegét az indítványozó abban látja, hogy az egyfokú eljárásban a felek meghallgatása nélkül az eljáró bíróság kijelölése tárgyában hozott döntéssel megfosztották a törvényes bíróhoz, illetve jogorvoslathoz való jogától. Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdésére is. Az indítványozó a kifogásolt jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a konkrét bírósági eljárásban ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók. Indítványozta továbbá, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel a jogalkotót az alaptörvényellenes jogszabályi rendelkezések pontosítására, s ezáltal az alaptörvény-ellenesség megszüntetésére.
[5] Az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálata alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem befogadható, mert az nem felel meg az Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt formai, illetve az Abtv. 29. §-ában meghatározott tartalmi feltételeknek. Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság által felülvizsgálati eljárásban alkalmazott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességét állítva fordult az Alkotmánybírósághoz, de nem határozta meg, hogy az Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz, illetve jogorvoslathoz való joga milyen sérelmet szenvedett e jogszabályi rendelkezések alkalmazása következtében. Az indítvány tartalmából az állapítható meg, hogy az indítványozónak nem a sérelmezett jogszabályi rendelkezésekkel, hanem a Pp. egyéb, mégpedig a bíró, illetve a bíróság kizárására, valamint az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó szabályaival kapcsolatban vannak aggályai. Az Alkotmánybíróság azonban kizárólag az indítványban megjelölt alkotmányossági kérdést vizsgálhatja, a támadott jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatban pedig az indítványozó alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vetett fel.
[6] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt - figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésére - az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2012. szeptember 17.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1554/2012.